TIOP-1.1.1-07/1-2008-0486 sz. pályázaton Pitvaros "Intelligens Iskola" program címmel 14.961.964 Ft-ot nyert.

Kisokos

2011.

A pályázat részeként 16 db iskolai számítógépet, 11 db interaktív táblát és 1 db szervert lehet telepíteni a Pitvarosi Petőfi Sándor Általános Iskola és Napközi Otthon, Alapfokú Művészet- oktatási Intézmény és Napközi Otthonos Óvoda illetve Ambrózfalvi és Csanádalberti tagintézményeiben.

Pályázati intenzitás 100%. Elnyert támogatás összege: 14.961.964 Ft

Kivitelezés ideje: A közbeszerzési eljárás lefolytatását követően a nyári szünetben kerül kiépítésre a rendszer. A szeptemberi iskolakezdetkor mind a rendszer állapota, mind a tanárok szakszerű felkészítése segíti az diákokat.

A TIOP 1.1.1 előélete
/Beszéd zárórendezvényre/
Tisztelt vendégeink, kedves kollegák!

A TIOP 1.1.1-2007/1 „A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése” című pályázat hosszú utat járt be, mire a megvalósulás küszöbéhez érkezhetett. Most, hogy a projektzáró rendezvényen visszagondolhatok erre a hosszú útra, és látom az eredményét, örülök, hogy belefogtunk.

Amikor igazgató lettem, 2006 nyarán, olyan intézményt kaptam meg, ahol mindig fontos volt, hogy az anyagiak függvényében, de jól felszerelt iskolába járhassanak a tanulók. Ügyelt a korábbi vezetés arra, hogy az akkor még nem napi szinten emlegetett esélyegyenlőség biztosított legyen az itt tanuló gyermekek számára. Elmondhattuk, hogy az itt végzett diákok jól felkészülten hagyhatták el iskolánkat. Természetesen tudjuk, hogy nem az eszköz biztosítja a tudást, de a változatos oktatási módszerekhez elengedhetetlenek a modern szemléltetési eszközök.

Az egyre csökkenő támogatások már megbízatásom elején rádöbbentettek arra, hogy a kibővült intézményben csak pályázati úton sikerülhet nagyobb beruházás megvalósítására. A fenntartó részéről elvi támogatást minden esetben kaptunk, de az anyagi javak szűke miatt nem támogatták az épület felújítására vonatkozó elképzelés pályázati benyújtását az előfinanszírozás réme miatt. Így a TÁMOP által nyújtott lehetőségekből kimaradtunk.

Amikor megjelent a TIOP 1.1.1 kiírása, nagy örömömre egy önrész nélküli, pénzügyileg nem megterhelőnek tűnő pályázatot ajánlhattam figyelmébe az akkori polgármesternek, képviselőknek. Szerencsénkre ez már támogatásra lelt a testületben is. Így egy akkor jelentkező pályázatíró cég vállalta a megírást, a pályázat beadásra kerülhetett. Nagyon boldogok voltunk, amikor a hiánypótlások benyújtása után jelezték, hogy nyertünk.

Ami ez után történt, arra senki sem számított. 2 évnyi hitegetés után, az állami, sikertelen közbeszerzési eljárások lebonyolítása miatt újabb pályázatot kellett benyújtanunk. A szépséghibája a dolognak az volt, hogy az eltelt idő alatt megszűnt az eredeti pályázatot benyújtó cég, a dokumentumok elkallódtak. Hetekig kerestük a kapcsolatot azokkal, akik annak idején vállalták a pályázat megírása mellett a pályázat lebonyolítását is. Természetesen már nem lehetett felelőst, megvalósítót találni, de volt olyan régi munkatárs, aki a régiek közül igen komoly többletpénz fejében vállalta volna az újabb feladatot. A fenntartóval történt egyeztetés után olyan döntést hoztunk, hogy egy új, de megbízható szakember felkérésével próbáljuk újra indítani a folyamatban lévő munkát. Úgy érzem, hogy jól döntöttünk, ugyanis a sok utánjárás, levelezgetés, telefon, adminisztrációs munka eredménye itt van. Végre használatba vehetjük a XXI. századnak megfelelő szemléltető eszközöket, kihasználva az internet nyújtotta hatalmas tárházat. Kreativitásunkat kihasználva segíthetjük munkánkat új módszerek bevezetésével. Tananyagok interaktív módon való feldolgozásával érdekesebbé tehetjük az újra éhes gyermekek számára az amúgy esetleg unalmas, száraz ismereteket.

Köszönetemet fejezem ki fenntartónknak, Pitvaros Község Önkormányzatának, hogy támogatta ezt a beruházást, kollegáimnak, akik a hosszú úton segítették a megvalósulást. Kiemelném Balog Mirjam projekt menedzserünk tevékenységét, aki mindvégig kitartott a nehézségek ellenére, és színvonalas munkájának köszönhetjük a projekt sikeres lezárását. A 11 tantermi csomag, az új számítógéppark, a kiegészítők, szavazócsomagok nem lennének itt, ha ő nem ügyeli a pályázatot éveken át. Köszönöm a beruházás kivitelezőinek a precíz munkát, segítő hozzáállásukat, a színvonalas továbbképzést.

Remélhetőleg, a pályázat utóéletében is szoros kapcsolatban maradunk velük, a gépek rendszergazdai ellátása során.

Köszönöm a pedagógusaink pozitív hozzáállását, és kívánok az elkövetkezendő időszakra jó munkát, sikereket az új eszközök használata során!

Pitvaros, 2011.08.29.
Bertáné Kecskeméti Katalin
igazgató

Tisztelt megjelentek!

Az intézményvezető asszony arra a nemes célra kért fel, hogy számoljak be milyen haszna is lesz ennek a táblának, és a projectnek iskolánkban. A project neve pontos neve: Pitvaros „Intelligens iskola” program. Akkor először is …

Milyennek kellene lennie egy Intelligens iskolának a XXI. Században?

Napjainkban már nem meglepő, amikor egészen kicsi gyermekek büszkélkednek azzal, hogy otthonosan mozognak technikai eszközökkel (Ipad, Laptop, és különböző modern eszközök) felszerelt világunkban. Számukra természetesek mindennapi környezetünk digitális eszközei, ugyanakkor ezek kezelésének ésszerű elsajátíttatása felelősségteljes nevelési szituációt kíván meg. Az információs társadalomban oly nélkülözhetetlen digitális írástudás megszerzése komoly feladatokat ró a közoktatásra. Hiszen nemcsak a tudásanyag újul meg és változik igen gyors tempóban, hanem az információkhoz hozzáférés módjai is, ebben hatékony és nélkülözhetetlen segítséget jelent az információs és kommunikációs technika (IKT) alkalmazása.

IKT technika többféle értelmezése is lehetséges: vannak, akik az IKT-t eszköznek tekintik, mások az ellenőrzés eszközét látják az automatizált technikában. Felfogják még szervezési technikaként, vagy média-és kapcsolati funkcióként, illetve a társadalomalakításban felhasználható fejlesztendő folyamatként, s végül technikai gyakorlatként is.

A tanulási környezet fogalma -- mely magában foglalja az oktatás kedvező körülményeinek biztosítását, valamint a tanári és tanulói résztvevőket is igen sokféleképpen meghatározható. A mai információs társadalom által igényelt alapvető készségek és képességek kialakításához mindenképpen szükséges egy olyan tanulási környezet, amely képes segíteni a megváltozott tanítási-tanulási folyamatot, a nyitott információkészleteket felhasználó ismeretszerzést, ahol a tankönyv szövegén túlmutató, kiegészítő források állnak a diákok és a tanárok rendelkezésére, és amely lehetőséget ad az új technológiák hatékony használatának elsajátítására. Ezek megvalósításához nyújthat nagy segítséget a következőkben ismertetett IKT eszközök egy csoportja, az interaktív táblák rendszere.

Először is mit jelent az Interaktív szó. -- Olyan számítógépes alkalmazás, amelynek jellemző eleme, hogy a felhasználó és a szoftver kölcsönös együttműködését, az ember aktív közreműködését tételezi fel.

Aztán mi az interaktív tábla?
- Nem csodaszer!
- Eszköz, ami nem magától működik, sokkal több lehet, ha jól alkalmazzuk
- Több eszközt kiváltó rendszer (írásvetítő, diavetítő DVD-, videólejátszó, TV, hi-fi, stb.)
- + számítógép + szoftver + projektor

Dilemmák, melyek bennetek előfordulhatott eddig
- Nem fogom tudni …
- Túl bonyolult …
- Kínos helyzetek (krétás hát,….
- Nincs technikai érzékem …

Az interaktív tábla olyan, a pedagógiai folyamatban is jól hasznosítható IKT (Információs és Kommunikációs Technológia) eszköz, amely egy szoftver segítségével kapcsolja össze a táblát úgy egy számítógéppel (és projektorral), hogy annak vezérlése a tábláról lehetséges lesz, illetve a táblára került tartalmak háttértárolóra menthetővé válnak. Az interaktív tábla használata elsősorban a konstruktivista pedagógiának kedvez. Olyan komplex tanulói környezetet lehet teremteni a rávetített objektumok, az internet és multimédiás CD-k kínálta lehetőségekkel, melyekben a diákok, és a tanár kreativitását kihasználva igazi problémamegoldás következhet be.
A tanulók játszva, felfedezve, szórakozva tanulás közös élményére építve sajátíthatják el a tananyagokat.

Az interaktív tábla szerepéről
Az oktatás, nevelés olyan aktív folyamat, amely során különböző eszközök segítségével próbálják a pedagógusok a tananyagot az érzékelés, a megfigyelés számára megragadhatóvá tenni. Nehézséget az okozhat, amikor a megtanítandó anyag jellegzetessége ezt nem teszi lehetővé. Jó lehetőséget biztosít a diákok számára, ha szimuláció útján vizuálisan is információt szerezhetnek környezetükről, illetve, ha interaktív módon tudnak részt venni az oktatási folyamatban.

Az Oktatási Minisztérium 2005. december 1-én kiadott egy sajtóanyagot "Átfogó informatikai fejlesztési programok a közoktatásban" címmel, melyben ez olvasható: "..a Nemzeti Fejlesztési Terv második részében 2010-ig a 62 ezer tanteremből 40 ezer jut interaktív táblához."

Mindez arra enged következtetni, hogy az oktatás egy nagy megújulási folyamat kezdetén jár, vagy járt?? Viszont a rohamosan fejlődő informatika, technika lassan begyűrűzik az oktatásba is. Új eszközök, jönnek létre és segítik tanulási, tanítási folyamatot, szemléletesebbé teszik a tanórákat, ehhez azonban továbbképzésekre van szükség a tanárok részéről. Ez lehet csoportos, vagy akár önképzés is. El kell sajátítanunk a táblák használatának módszertanát, meg kell tanulnunk az órákat egyre interaktívabbá tenni, megőrizve az egyensúlyt a „régi” és az „új” technikák között.
Veszélyes lehet az is, ha a frontális tanítás, illetve, ha az interaktivitás irányába tolódik el a hangsúly. Mindkettő okozhatja azt, hogy a tanórák nemhogy jobban motiválnák a diákokat, de unalmassá válnak.

A digitális tábla előnyei
A Robertson Stephens Company jelentése szerint „a számítástechnika alkalmazása egyénivé teszi a tanulási folyamatot, csökkenti a lemorzsolódást, javítja a nehézségekkel küzdő tanulók eredményeit, a tehetséges diákok számára pedig megkönnyíti és meggyorsítja a tanulást.

Egy amerikai vizsgálati eredmény szerint az informatika révén a gyerekek jobban tanulnak, összetett folyamatokat sajátítanak el, a számítógép használók fogékonyabbak a matematikára és feladatmegoldó készségeik javulnak.

Tanári vélemények szerint javult a kommunikációs képesség, komplex látásmód és kritikai szemlélet alakult ki, megerősödött az innovatív készség és a jövőérzékenység.
Komenczi Bertalan a multimédiát oktatástechnikai, pszichológiai és didaktikai szempontokból vizsgálta:
- A hagyományos audiovizuális szemléltetés során a többféle információhordozó különböző lejátszó készülékeket igényel. Az információk analóg formában állnak rendelkezésre, így a szükséges tartalmak kombinálása, egymásba fűzése csaknem lehetetlen.
- Az egyes részinformációk kötött szekvenciája következtében a bemutatni kívánt információrészlethez nehéz, és időigényes hozzáférni.

- A multimédia-rendszerek az egységes kezelő és megjelenítő platform következtében egyszerűen kezelhetők. Mivel valamennyi információ digitalizált formában áll rendelkezésre, ezek egymásba illesztése megoldott. Sőt on-line rendszerek révén, az adatok gyors kicserélése, aktualizálása is lehetséges.
- Az interaktív multimédia rendszerek, - így a digitális táblák is – különösen alkalmasak arra, hogy a tudástartalmak közvetítése során olyan hatásrendszert hozzunk létre, amely kiválóan illeszkedik az emberi agy információ-felvevő és –rögzítő mechanizmusához. A kettőskódolás elmélet szerint a tanulási folyamat során eredményesebb és tartósabb a mentális reprezentáció, ha a közvetített tudástartalom verbális és képi kódolással egyaránt megjelenik. Ezt látszik alátámasztani az agyműködés agyfélteke-specializáló modellje, amely szerint a szöveges, verbális kódolású információk a bal, a képi kódolásúak a jobb agyféltekében kerülnek feldolgozásra. Vannak vizsgálati eredmények, amelyek a képi kódolás fölényére utalnak. Ez különösen fontossá teszi a képi jelrendszerek ismeretének és használatának képességét.
- Összetett információtartalmak közvetítése során különösen célszerű a kettőskódolás, illetve a duplaszenzoros bemutatás alkalmazása. Így a terhelés több érzékszerven oszlik meg, illetve az információ feldolgozása során segíthetjük az érzékszervek hatékony együttműködését. Többféle kódolással és többirányú modalitással jól lehet komplex és hiteles helyzeteket valósághűen megjeleníteni és a tananyagot eltérő perspektívából, különböző kontextusokban és több absztrakciós szinten bemutatni. Ez fokozhatja a tárgy iránt való érdeklődést, fejlesztheti a flexibilis gondolkodást és elősegítheti mentális modellek és jól használható tudás kialakulását. A programok interaktivitása a tanulók sokirányú tevékenységét teszi lehetővé, ez kitágítja a tanulási stratégiák és a tanulás során szerezhető tapasztalatok lehetőségét.

A digitális tábla hátrányai
Nem mindenki osztja azt a véleményt, hogy a multimédia-programok előnyösek az oktatásban. Sokan kételkednek az új eszközök és technikák mindenhatóságában, sőt vannak néhányan, akik az iskolában történő kiterjedt felhasználásukat kifejezetten károsnak tartják. Az általánosan elterjedt feltételezés, amely szerint a média, a digitális tananyagok, a kódok és érzékszervre irányuló hatások sokfélesége a tanulást segíti, azt a veszélyt rejti magában, hogy a mediális elemek felszíni jelenségei elvonják a figyelmet a tartalomról. Szerintük a tanulás eredményességét illetően a közlendők szemléletes bemutatásának és az információk aktív, mélyreható elemzésének a kombinációja a legmegfelelőbb. A tudásnak erőfeszítéssel kell felépülnie, amennyiben alapos elsajátítást és mélyebb megértést értünk ez alatt a fogalom alatt. Ami igazán lényeges: az oktatás „stratégiája”, a tananyag felépítése és a tanítás módszere.
Clifford Stoll Kaliforniában élő asztrofizikus és a hálózatba kapcsolt számítógépek adatbázisainak védelmével foglalkozó szakértő véleménye a multimédia-rendszerekről: „… csokoládéval bevont könyvek, amelyek tovább csökkentik a gyerekek olvasási kedvét, hiszen ezek után a nyomtatott szöveget még unalmasabbnak fogják találni.”

Az informatika eszközei és módszerei nagymértékben támogathatják a személyre szabott, differenciált oktatás megvalósulását, sőt élvezetesebbé tehetik a tanulást. A hatékony, valóban kompetenciafejlesztő IKT-használathoz egyrészt meg kell ismerkednünk magával a technikával, másrészt időnként pedagógiai módszereinken is változtatnunk kell. Már csak azért is, mert a fiatal generáció köztudottan rendkívül tanulékony, és fogékony is a technikai újdonságokra. Jól tudjuk, hogy a legelső iskolai éveknek – az alapvető képességek és rutinok fejlesztésével, a tanulás érzelmi és akarati tényezőinek, motiváltságának alapozásával, az e tevékenység iránti pozitív érdeklődés táplálásával – meghatározó szerepe van a későbbi tanulmányok sikerességében. Ezért az IKT eszközszintű elsajátításának feladata sem tolódhat el csupán a felső tagozatos iskolai évekre. Az informatika alkalmazása pedig számos olyan lehetőséget kínál, amellyel színesebbé, érdekesebbé, izgalmasabbá tehető akár az óvodai foglalkozás, akár a tanítási óra, hiszen önálló alkotásra, a kreativitás fejlesztésére is lehetőséget ad (Szabó, 2005).

Más iskolákban lévő kezdeti tapasztalatok:
•    Óra elején emlékeztet-, és figyelemfejlesztés, számírás gyakorlása
•    Óra közben differenciált feladatok megoldása
•    Kiváltja az írásvetítőt
•    Hasznos volt osztályfőnöki órákon
•    Aktívabbak az órákon ha a táblához kell jönniük

A gyerekek is nagyon várták már a táblát és örültek annak megérkezésekor. A felhasználási utasításokat gyorsan megtanulták. Ebből is látszik, hogy a mai gyerek milyen közel áll a számítógéphez, a modern technikához és azokat igen bátran használja. Tapasztalatom szerint a gyerekek szeretnek a táblán dolgozni. Ennek igen komoly motivációs hatása is van. Az órákon aktívabbak, figyelmüket jobban leköti, élvezik, hogy ők is aktív használói lehetnek. Több alaklommal is előfordult, hogy ők maguk készültek prezentációs bemutatóval. Ezek színvonala folyamatosan javult.

„…ahhoz, hogy érthetővé tegyünk valamit, a szemhez kell szólnunk.”
/Herder/

Pitvaros, 2011. augusztus 29.
Moravszki Gábor