Jogszabály változások

Pár jogszabály változás - 2011.

 2011. december

 .

42/2011. (XII. 2.) NGM rendelet
a megyei (fővárosi) munkaügyi központok illetékességéről, valamint a felnőttképzési tevékenység megkezdésének és folytatásának részletes szabályairól szóló 2/2010. (II. 16.) SZMM rendelet módosításáról

 

2011. évi CLXV. törvény
a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól

 

181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet
az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről

 

12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
a lakáscélú állami támogatásokról

 

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet
a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

 

55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet
A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról

 

2011. évi CLXVII. törvény
a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról
és a szolgálati járandóságról

 

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet
az egészségügyi szolgáltatások
Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól

 

2011. évi CLXX. törvény
a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról

 

2011. évi CLXXIV. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról

 

2004. évi CXL. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

 

2011. évi CLXXIX. törvény
a nemzetiségek jogairól

 

3/2008. (I. 16.) IRM rendelet
a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről

 

102/2005. (X. 31.) FVM rendelet
a dohánytermékek gyártásáról, forgalmazásáról és ellenőrzéséről

 

291/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
a dohánytermékek jelöléséről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól

 

298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 17. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el.
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 93 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 400 forint, napibér alkalmazása esetén 4 280 forint, órabér alkalmazása esetén 535 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2012. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 108 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 850 forint, napibér alkalmazása esetén 4 970 forint, órabér alkalmazása esetén 621 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2012. január 1-jétől 93 000 forint,
b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2012. január 1-jétől 108 000 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) rövidebb [Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben,
b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben
kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.
3. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2012. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állót,
c) személyi alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
(3) 

 

299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet
a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

 

306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól

 

71/2011. (XII. 23.) NEFMI rendelet
a fogászati ellátás tevékenységi kódlistájának alkalmazásáról

 

2007. évi LXXXVI. törvény
a villamos energiáról

 

55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet
a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól

 

170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet
a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról

A Kormány a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 53. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén:
a) havibér alkalmazása esetén 71 800 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén16 525 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 3 305 forint.
...
2. § (1) Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 92 000 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 21 175 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 4 235 forint.
(2) A garantált közfoglalkoztatási bér esetében az 1. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
...

 

14/2011. (XII. 27.) NMHH rendelet
az egyes műszaki eszközök földfelszíni digitális műsorok vételére való alkalmasságának megjelöléséről

 

2011. évi CLXXXIX. törvény
Magyarország helyi önkormányzatairól

 

326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet
a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról
és visszavonásáról

 

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról

 

226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet
a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról
és országos nyilvántartásáról

 

330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
egyes kormányrendeletek szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról

 

62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól

 

63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól

 

333/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék eljárási szabályairól, valamint egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról

 

335/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
a nyugellátások és egyes más ellátások 2012. január havi emeléséről

 

338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
a Nemzeti Jogszabálytárról

 

39/2011. (XII. 29.) KIM rendelet
az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról

 

350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről

 

69/2011. (XII. 30.) BM rendelet
a magánútlevél soron kívüli, sürgősségi, valamint azonnali eljárásban történő kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási pótdíj megfizetéséről

 

36/2007. (III. 26.) GKM rendelet
az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról

 

2011. évi CCVI. törvény
a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek
és vallási közösségek jogállásáról

 

2011. évi CCIX. törvény
a víziközmű-szolgáltatásról

 

2011. évi CCXI. törvény
a családok védelméről

.

 2011. november

.

1992. évi XXXIII. törvény
a közalkalmazottak jogállásáról

 

19/2004. (II. 26.) FVM–ESZCSM–GKM együttes rendelet
az élelmiszerek jelöléséről

 

13/2001. (V. 9.) KöM rendelet
a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról,
a fokozottan védett barlangok köréről, valamint
az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről

 

39/2011. (XI. 15.) BM rendelet
a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének általános szabályairól

 

1978. évi IV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről

 

2011. évi CLI. törvény
az Alkotmánybíróságról

 

1999. évi LXIX. törvény
a szabálysértésekről a végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelettel egységes szerkezetben

 

24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet
a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának
részletes szabályairól

 

2011. évi CLVI. törvény
egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról

 

1998. évi XXVIII. törvény
az állatok védelméről és kíméletéről

 

5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról

 

77/2009. (XII. 15.) KHEM–IRM–KvVM együttes rendelet
a közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól

 

6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet
a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről

 

64/2011. (XI. 30.) NFM rendelet
a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól

 

65/2011. (XI. 30.) NFM rendelet
a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló
31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet és a földgáz rendszerhasználat árszabályozásának kereteiről szóló 74/2009. (XII. 7.) KHEM rendelet módosításáról

 .

 2011. október

 .

 2011. évi CXXVIII. törvény
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

 

38/2011. (X. 5.) NGM rendelet
a gyermekjátékok biztonságáról

 

52/2011. (X. 7.) NFM rendelet
az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló 19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet és a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árak képzéséről szóló 29/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet módosításáról

 

39/2011. (X. 14.) NGM rendelet
a 2012. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 125. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § m) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatónál, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkarendjére.
2. § A 2012. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
a)    március 24., szombat    munkanap
    március 16., péntek    pihenőnap
b)    április 21., szombat    munkanap
    április 30., hétfő    pihenőnap
c)    október 27., szombat    munkanap
    október 22., hétfő    pihenőnap
d)    november 10., szombat    munkanap
    november 2., péntek    pihenőnap
e)    december 15., szombat    munkanap
    december 24., hétfő    pihenőnap
3. § Az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalók munkarendje – a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 118. § (1) bekezdése alapján – a 2. §-tól eltérően is meghatározható.
4. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Ez a rendelet 2012. december 31-én hatályát veszti.

 

94/2011. (X. 14.) VM rendelet
az egységes területalapú támogatás, valamint a különleges tejtámogatás összegének megállapításáról

 

216/2011. (X. 19.) Korm. rendelet
a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi alapellátási vállalkozások támogatásáról

 

224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet
a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklám célú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól

 

 2011. évi CXXXIV. törvény
az uzsorával összefüggő egyes törvények módosításáról

 

2005. évi CLXIV. törvény
a kereskedelemről

 

31/2011. (X. 24.) KIM rendelet
a területi számjelrendszerről

 

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet
az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről

 

9/1993. (IV. 2.) NM rendelet
az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről

 

109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet
az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról

.

 2011. szeptember

.

89/2004. (V. 15.) FVM rendelet
a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról


1299/2011. (IX. 1.) Korm. határozat
a járások kialakításáról


179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet
a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól


17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet
a diákigazolványról


46/2011. (IX. 14.) NFM rendelet
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiának az átviteli rendszerirányító által történő szétosztásáról és a szétosztás során alkalmazható árak meghatározásának módjáról szóló 109/2007. (XII. 23.) GKM rendelet módosításáról

 

35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról

 

102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet
a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

 

30/2011. (IX. 22.) BM rendelet
a rendőrség szolgálati szabályzatáról

 

2011. évi CXXI. törvény
az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról

 

2011. évi CXXII. törvény
a központi hitelinformációs rendszerről

 

66/2011. (IX. 29.) OGY határozat
a magyar nyelv napjáról

.

 2011. augusztus

.

168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet
a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól


42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet
az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről

 

14/1991. (XI. 26.) IM rendelet
a közjegyzői díjszabásról

30/E. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény szerinti gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsön-szerződés módosítás, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező pénzügyi intézmény köteles; a közjegyzői díj megfizetése szempontjából a hitelező pénzügyi intézmény minősül az 1. § szerinti, a közjegyzői eljárást kezdeményező félnek.

389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint
a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról



70/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet
a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról

A Kormány a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 53. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 57 000 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 13 120 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 2 624 forint.
(2) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények száz százalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező legkisebb összege 57 000 forint. A teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér növelhető. A teljesítménykövetelmények száz százalék alatti teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér csökkenthető. A közfoglalkoztatót a teljesítménybér alkalmazása esetén sem illeti meg többlettámogatás. Ezek a szabályok alkalmazandóak a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő munkavezető bérezésére is.
(3) Részmunkaidő esetén az (1) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni, azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bértétel nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegénél.
(4) A havi közfoglalkoztatási bér kifizetése heti bér-részletekben történik.
(5) Amennyiben a közfoglalkoztatás törthéten kezdődik, úgy a törtheti időszakra vonatkozóan a (4) bekezdést csak a munkakezdést követő második teljes héttől kezdődően kell alkalmazni.
(6) A részletekben történő kifizetés esetén a bérből letiltást, levonást, továbbá a jogszabály alapján teljesítendő adó- és járulék levonásokat arányosan kell végrehajtani.
(7) Az egyes részletek a tényleges munkateljesítés alapján, a távollétek figyelembevételével fizethetők ki.
2. § (1) Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
a) havibér alkalmazása esetén 78 000 forint,
b) hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint,
c) napibér alkalmazása esetén 3 590 forint.
(2) A garantált közfoglalkoztatási bér esetében az 1. § (2)–(7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
3. § (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékére vonatkozó szabályokat az e rendelet hatálybalépését követően létesített közfoglalkoztatási jogviszony alapján járó bérek megállapításánál kell alkalmazni.

174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról

.

 2011. július

.

31/2005. (IX. 29.) PM rendelet
a START-kártya felhasználásának,
a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól

 

343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről

 

82/2004. (V. 11.) FVM rendelet
a gyümölcs és zöldség ellenőrzéséről

 

68/2007. (VII. 26.) FVM-EüM-SZMM együttes rendelet
az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről

 

65/2011. (VII. 11.) VM rendelet
a zöldségnövény fajok tájfajtáinak és házikerti fajtáinak elismeréséről, valamint vetőmagvaik előállítási és forgalomba hozatali feltételeiről

 

1999. évi LXXXIV. törvény
a közúti közlekedési nyilvántartásról


1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet
a közúti közlekedés szabályairól


138/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet
egyes közúti közlekedési igazgatási feladatokról, valamint egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról


22/2011. (VII. 19.) BM rendelet
a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet módosításáról és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről


2011. évi CXII. törvény
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

.

 2011. június

 

6/2003. (III. 7.) BM rendelet
az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

15. § (2) A születés bejelentése tekintetében intézetnek kell tekinteni a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményt, a haláleset bejelentése tekintetében intézetnek kell tekinteni az egészségügyi intézményt és a szociális intézményt.
(3) A nem tervezett intézeten kívüli születésnél a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy bejelentését a „Jegyzőkönyv születés bejelentéséről" nyomtatvány felhasználásával kell jegyzőkönyvezni. Intézeten kívüli halálesetnél a „Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről" nyomtatványt is ki kell tölteni a halottvizsgálati bizonyítvány mellett. A kitöltött jegyzőkönyvet a születést, illetve a halálesetet bejelentő személy aláírja.
(5) Nem tervezett intézeten kívüli születésnél a születés helyét az anya személyes nyilatkozata alapján kell a jegyzőkönyvben feltüntetni.
(6) Tervezett intézeten kívüli születésnél a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy által a szülés tényéről kiállított igazolást.
(7) Ha az intézeten kívüli szülésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a jegyzőkönyvhöz csatolni kell az anya vizsgálatát követően utólagosan kiállított szakorvosi igazolást.

 

30/2011. (VI. 7.) NEFMI rendelet
a 2011/2012. tanév rendjéről, valamint egyes oktatási tárgyú jogszabályok módosításáról

 

1990. évi LVI. TÖRVÉNY
az országgyűlési képviselők javadalmazásáról

8. § A miniszterelnöki, miniszteri tisztséget betöltő, államtitkár, miniszterelnöki biztos vagy kormánymegbízott képviselő kizárólag az 1. § (2) bekezdésében meghatározott alapdíj 100%-ára jogosult. Az a kormánybiztos vagy miniszterelnöki megbízott képviselő, aki - nyilatkozata szerint - költségtérítésben (költség átalányban) részesül, ennek összegével csökkentett mértékű választókerületi pótlékra jogosult.
12. § E törvénynek az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény módosításáról szóló 2011. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 8. §-át a Módtv. hatálybalépésekor miniszterelnöki biztos képviselőkre is alkalmazni kell.

 

55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet
a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól


1978. évi IV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről


1995. évi CXVII. törvény
a személyi jövedelemadóról



18/2011. (VI. 24.) KIM rendelet
a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet, és a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet módosításáról

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben –, valamint a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben –
a 8. § (2) bekezdése tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (2) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. § A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a Kincstár területi szerve részére átadott külföldi fizetőeszközök elkobzásáról rendelkező jogerős határozatát azzal a felhívással küldi meg a Kincstár területi szerve részére, hogy a számlán kezelt külföldi fizetőeszközök ellenértékét utalja át a megyei (fővárosi) bíróság gazdasági hivatalának (a továbbiakban: BGH) számlájára. A határozatot és a felhívás másolatát a BGH-nak is meg kell küldeni.”
2. § Az R. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatóság a bűnjelet úgy kezeli, hogy az állaga a természetes mértéknél nagyobb arányban ne romoljon. A szakszerű kezelés ellátásával – szükség esetén – gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
3. § Az R. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Legfeljebb évi száz tételszám bejegyzést igénylő, kis ügyforgalmú hatóságnál, elektronikus úton történő nyilvántartás esetében, valamint a rendőrségen az ORFK vezetőjének erre vonatkozó engedélye alapján az új bűnjelnyilvántartó könyv nyitása és a (2) bekezdés szerinti átvezetés mellőzhető. Ebben az esetben az előző évi bűnjelnyilvántartó könyv vezetése – az (1) bekezdésben foglalt év végi zárást és átvezetést követően, új tételszámokkal – folytatható.”
4. § Az R. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdésben foglaltak alkalmazása mellőzhető, ha a bűnjelek számítógépes nyilvántartása komplex bűnügyi adatbázison belül valósul meg.”
5. § Az R. 30. § (1) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:
(A bűnjellel kapcsolatos költségek közül bűnügyi költség az a költség, amely a bűnjel)
„e) szakszerű kezelésével, állagának megóvásával és karbantartásával összefüggésben költségtérítés címén a hatóság saját tulajdonú vagy a kezelésében lévő ingatlanon történő tárolás kapcsán”
(merül fel és fizetik ki.)
6. § Az R. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A jövedéki terméket és a nem közösségi árut lefoglalás után a hatóság a NAV lefoglalás helye szerint illetékes szervének adja át, illetőleg hagyja az őrizetében (kezelésében), feltéve, hogy a bűnjelre az eljárásban nincs szükség. A NAV nyomozó hatósági jogkörébe tartozó bűncselekmény kapcsán lefoglalt jövedéki termék és nem közösségi áru bűnjelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló kormányrendeletben felhatalmazott NAV szervek kezelik.”
7. § Az R. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A lefoglalt és előzetesen értékesíthetővé vált, vagy elkobzott jövedéki termékek és nem közösségi áruk értékesítését a jövedéki, illetve vámjogszabályok rendelkezései szerint a NAV végzi.
(2) A lefoglalt és előzetesen értékesíthetővé vált vagy elkobzott bűnjel értékesítése
a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedő) közreműködésével történő eladás,
b) árverés vagy elektronikus árverés
útján történhet.
(3) A NAV nyomozóhatósági jogkörben lefoglalt és előzetesen értékesíthetővé vált vagy elkobzott jövedéki termékek és nem közösségi áruk értékesítéséből befolyt ellenértéket a NAV által kezelt államháztartási számlára kell befizetni és a jövedéki, illetve vámjogszabályok szerint kell elszámolni.
(4) A lefoglalt és előzetesen értékesíthetővé vált vagy elkobzott – jövedéki terméknek nem minősülő – nem közösségi áruk elektronikus árverés útján történő értékesítését a NAV az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával végzi.”
8. § (1) Az R. 15. § (2) bekezdésében a „lezárt évet megelőző év” szövegrész helyébe a „lezárt év” szöveg, 69. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrségnek” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (a továbbiakban: NAV)” szöveg, 73. § (3) bekezdésében és a 75. § (1) bekezdésében a „vámhatóságnak” szövegrész helyébe a „NAV-nak” szöveg, 75. § (2) és (3) bekezdéseiben, valamint 76. § (1) és (2) bekezdéseiben a „vámhatóság” szövegrész helyébe a „NAV” szöveg, 76. § (3) bekezdésében a „vámhatósággal” szövegrész helyébe a „NAV-val” szöveg lép.
(2) A bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása részére történő adatközlés, valamint az ujj- és tenyérnyomatvétel és a szájnyálkahártya-törlet levételének részletes technikai szabályairól szóló 21/2009. (VI. 19.) IRM rendelet 3. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg, 3. § (1) bekezdés a) pontjában a „Vám- és Pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg, 3. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrséggel” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatallal” szöveg lép.
9. § Hatályát veszti az R. 5. § (6) bekezdésében az „(a továbbiakban: BGH)” szövegrész, valamint az R. 84. § (2) bekezdése és 85. § (2) bekezdése.
10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet
a nevelési-oktatási intézmények működéséről


1999. évi LXIX. törvény
a szabálysértésekről a végrehajtásáról szóló 11/2000. (II. 23.) BM rendelettel egységes szerkezetben


2000. évi CXXVIII. törvény
a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről

Az Országgyűlés a gépjárművezetők önkéntes jogkövető magatartásának erősítése, a közúti közlekedés biztonságának javítása érdekében a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén
a) magyar hatóság által kiállított vagy annak alapján külföldi hatóság által kiadott járművezetésre jogosító okmánnyal (a továbbiakban: vezetői engedéllyel) rendelkező, illetve
b) járművezetéstől eltiltás, illetőleg a vezetői engedély visszavonásának hatálya alatt álló
személy által – a vezetői engedéllyel vezethető járművekkel elkövetett – a közúti közlekedéssel összefüggő bűncselekmény, továbbá a közúti közlekedés biztonságát fokozottan veszélyeztető szabálysértés és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén (a továbbiakban együtt: szabályszegés) kell alkalmazni.
(2) E törvény hatálya kiterjed arra a gépjárművezetőre is, aki a szabályszegés elkövetésekor olyan járművet vezetett, amelyre vezetői engedélye nem érvényes.
2. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszer (a továbbiakban: pontrendszer) olyan rendszer, amely jogszabályban meghatározott szabályszegés elkövetése esetén kiszabható pontok e törvényben meghatározott számának elérése esetén a vezetői engedély ideiglenes visszavonását teszi lehetővé.
3. § (1) A pontrendszer alapján – a jogszabályban meghatározott – olyan szabályszegésre állapítható meg pont, amely miatt a járművezetőt mint elkövetőt a bíróság, a szabálysértési hatóság, a közigazgatási hatóság, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 30. §-ában meghatározott fegyelmi hatóság jogerős határozatával elmarasztalta – ide nem értve a fegyelmi hatóság által alkalmazott megrovást, feddést –, vagy az elkövető a helyszíni bírság, illetve a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabását a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatás után tudomásul vette.
(2) A szabályszegés miatt eljáró hatóság által hozott határozatban, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság esetén az elismervényben (tájékoztatóban) tájékoztatni kell az elkövetőt az elbírált cselekményhez – jogszabály által – rendelt pontok számáról. A határozat megváltoztatása, illetve téves tájékoztatás miatt az első fokon eljárt hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabása esetén a bírságot kiszabó hatóság értesíti az elkövetőt a jogszabály által a szabályszegéshez rendelt pontszámról.
(3) A bírósági határozattal elbírált cselekményhez rendelt pontok számáról az elkövetőt a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szerv tájékoztatja.
(4) Nem állapítható meg pont olyan szabályszegés elkövetése esetén, amely miatt a bíróság vagy a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást, meghatározott járműkategória, alkategória, kombinált kategória (a továbbiakban: járműkategória) vezetésétől való eltiltást alkalmazott.
(5) A járművezetőnek az eltiltás jogerőre emelkedésének időpontjáig nyilvántartásba vett pontjait törölni kell, ha a vezetői engedély visszaadására utánképzést követően kerülhet sor.
4. § (1) Az 1. § (1) bekezdése alapján a szabályszegésekhez rendelhető pontok száma:
a) gondatlan bűncselekmény elkövetése esetén 9,
b) szándékos bűncselekmény elkövetése esetén 11,
c) szabálysértés elkövetése esetén 1–8,
d) a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén 1–8 pont.”
(2) A pontrendszer hatálya alá tartozó több szabályszegés egy eljárásban történő elbírálása esetén az elbírált
a) bűncselekmények közül a legmagasabb pontszámmal járó bűncselekményhez rendelt pontszámot 5 ponttal kell növelni,
b) szabálysértések esetén a legmagasabb pontszámmal járó szabálysértéshez rendelt pontszámot a kisebb súlyú szabálysértéshez rendelt pontszám felével kell megemelni, de az nem érheti el – az 1 ponttal járó szabálysértés kivételével – az egyes szabálysértésekre megállapított pontszámok felső határának együttes tartamát,
c)a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések esetén a b) pontban foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti számításnál töredék pontszám kerül megállapításra, akkor a pontszámot felfelé kell kerekíteni.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve
a) e törvény melléklete határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó egyes bűncselekményeket és azokhoz rendelt pontok számát,
b) kormányrendelet határozza meg a pontrendszer hatálya alá tartozó
ba) egyes szabálysértéseket és az azokhoz rendelt pontok számát,
bb) egyes közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, és az azokhoz rendelt pontok számát.
(5) A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegéseknél a (6) bekezdésben foglalt kivétellel, a szabályszegés elkövetése idején hatályban lévő jogszabály által rendelt pontszámot kell alkalmazni.
(6) Ha a szabályszegés elbírálásakor hatályos új jogszabály a szabályszegéshez nem rendel pontot, vagy alacsonyabb pontszámot rendel, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.
5. § (1) A Nyilvántartó a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 8. §-a szerinti vezetői engedély nyilvántartás részeként vezeti a pontrendszer következő adatait:
a) az elkövető személyazonosító adatát (családi és utónév, nők esetén a leánykori családi és utónév, anyja leánykori családi és utóneve, születési hely és idő),
b) vezetői engedélyének okmányazonosító jelét,
c) az elbírált cselekmény jogszabály szerinti megnevezését, minősítését, továbbá a KRESZ megszegett rendelkezéseire való hivatkozást,
d) járművezetéstől eltiltás, járműkategória vezetésétől eltiltás alkalmazását, időtartamát,
e) a határozat jogerőre emelkedésének idejét, helyszíni bírság és a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság kiszabásának idejét,
f) a határozat, elismervény ügyszámát, illetve sorszámát,
g) az eljáró bíróság, hatóság megnevezését,
h) a szabályszegéshez rendelt pontszámot,
i) a vezetői engedély visszavonásának időpontját,
j) a vezetői engedély leadásának időpontját,
k) a vezetői engedély visszaadásának időpontját,
l) az utánképzés igazolásának időpontját.
(2) A pontrendszer hatálya alá tartozó szabályszegést elbíráló szabálysértési hatóság, közigazgatási hatóság, fegyelmi hatóság, a helyszínen alkalmazott közigazgatási bírság és a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság az (1) bekezdés a)–h), a bíróság az (1) bekezdés a)–g) pontjaiban megjelölt adatokról a jogerőre emelkedéstől számított nyolc napon belül értesíti a Nyilvántartót.
(3) A Nyilvántartót az (1) bekezdés j)–k) pontjaiban megjelölt adatokról a vezetői engedély átvételére, kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az okmány leadását, kiadását, az igazolás bemutatását követő három napon belül értesíti.
(4) A Nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti értesítésben megnevezett szabályszegéshez a jogszabályban rendelt pontszámot nyilvántartásba veszi.
(5) A Nyilvántartót az (1) bekezdés l) pontjában megjelölt adatokról az utánképzésről szóló igazolás kiadására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóság az igazolás kiállítását követő nyolc napon belül értesíti.
6. § (1) A nyilvántartásba vett pontszámot a pontszám alapját képező szabályszegést megállapító határozat jogerőre emelkedésének, illetve a helyszíni bírság tudomásulvételének időpontjától számított legfeljebb három évig lehet a pontok összesítésénél figyelembe venni.
(2) A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt, ha pontjainak száma 13-át elérte, tájékoztatja a pontok csökkentését eredményező önkéntes utánképzés lehetőségéről, továbbá figyelmezteti a felső pontérték elérésének következményeire.
7. § (1) Ha a járművezető nyilvántartott pontjainak száma elérte vagy meghaladta a 18-at, a Nyilvántartó három napon belül értesíti az illetékes körzetközponti feladatokat ellátó települési önkormányzat jegyzőjét (a továbbiakban: közlekedési igazgatási hatóság), amely ennek alapján a járművezető vezetői engedélyét határozattal, nyolc napon belül visszavonja.
(2) Az (1) bekezdés alapján hozott határozat jogerőre emelkedésekor nyilvántartott pontokat a közlekedési igazgatási hatóság törli.
8. § (1) A 7. § (1) bekezdése alapján visszavont vezetői engedélyt annak leadásától számított hat hónapot követően vissza kell adni, ha
a) a járművezető a vezetői engedély visszavonását követően utánképzésen vett részt, és
b) a vezetési jogosultság külön jogszabályban meghatározott egyéb feltételei fennállnak.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt hat hónapos időtartamba be kell számítani azt az időt, amely alatt a visszavonást megelőző szabályszegés miatt a vezetői engedély a hatóság birtokában volt. Amennyiben ez az időtartam a hat hónapot elérte vagy meghaladta, a vezetői engedélyt a hatóság az utánképzés igazolását követően visszaadja.
(3) Amennyiben a bíróság, szabálysértési hatóság a vezetői engedély pontrendszer alapján történő visszavonásának időtartama alatt járművezetéstől eltiltást alkalmazott, a vezetői engedély visszaadására legkorábban az eltiltás elrendelését követő utánképzés igazolása esetén kerülhet sor, kivéve, ha a bíróság a járművezetés ismételt gyakorlását a jártasság meghatározott formájának igazolásához kötötte.
9. § (1) A járművezető nyilvántartott pontjainak számát utánképzésen való önkéntes részvétellel csökkentheti. Az utánképzés igazolásakor nyilvántartott pontok számát 13 pontig 9 ponttal, 14–17 pont között 6 ponttal kell csökkenteni.
(2) A nyilvántartott pontok száma az önkéntes utánképzésen való részvétel igazolásától számított egy éven belül ismételt önkéntes utánképzéssel nem csökkenthető.
(3) A Nyilvántartó értesíti a járművezetőt az önkéntes utánképzés alapján történt pontcsökkentés mértékéről és a fennmaradó pontok számáról.
10. § A Nyilvántartó
a) a pontrendszer adatait a b) pontban foglaltak kivételével a nyilvántartásba vételtől számított három évig kezeli,
b) ha a vezetői engedély visszaadására nem kerül sor a visszavonás alapját képező adatokat a járművezető haláláig kezeli,
c) a pontrendszer alapján visszavont vezetői engedélyt a visszaadásáig, de legfeljebb a leadásától számított tíz évig tárolja.
11. § (1) A pontrendszerre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályait a (2)–(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)
(3)
(4) Nincs helye a vezetői engedély visszavonását elrendelő határozat méltányossági eljárásban történő módosításának vagy visszavonásának.
(5) A pontrendszer nyilvántartási, adatvédelmi, adatszolgáltatási szabályaira, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Kknyt. szabályait kell alkalmazni.
12. § A közúti közlekedési nyilvántartásban 2001. január 1-jén szereplő, illetve a nyilvántartásba későbbiekben felvett járművezetőt 0 ponttal rendelkezőnek kell tekinteni, a pontszám ez alá nem csökkenhet.
13. § (1) Ez a törvény 2001. január 1-jén lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépése után elkövetett szabályszegések esetében kell alkalmazni.
(2)–(3)
14. §
15. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a 4. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott ponthatárok között – a szabálysértés és a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés tárgyi súlyát és gyakoriságát figyelembe véve – a pontrendszer hatálya alá tartozó szabálysértéseket és közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket, az azokhoz rendelt pontok számát, valamint a pontrendszer alkalmazásának részletes szabályait.
15/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervet vagy szerveket.
1. számú melléklet a 2000. évi CXXVIII. törvényhez
Kódszám    Tényállás    Pontszám
01    Segítségnyújtás elmulasztása (közúti közlekedés körében) [Btk. 172. §]    11
02    Közúti veszélyeztetés [Btk. 186. §]    11
03    Közúti baleset okozása [Btk. 187. §]    9
04    Járművezetés ittas vagy bódult állapotban [Btk. 188. §]    11
05    Járművezetés tiltott átengedése [Btk. 189. §]    11
06    Cserbenhagyás [Btk. 190. §]    11

 

1993. évi LXXIX. törvény
a közoktatásról

 

62/2011. (VI. 30.) VM rendelet
a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről

.

 2011. május

 

12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet
a lakáscélú állami támogatásokról

 

1978. évi IV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről

 

1999. évi XLII. törvény
a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

Az Országgyűlés
- tekintettel a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira,
- annak érdekében, hogy a dohánytermékek forgalmazásának részleges korlátozásával csökkentse ezen termékek kiskorúak számára történő hozzáférhetőségét,
- kinyilvánítva abbéli szándékát, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,
- felismerve továbbá, hogy a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályozást az egészségtudatos szemléletmód elterjedésével párhuzamosan, rendszeres időközönként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az állam a magánszféra mind újabb területein is védelmet biztosítson a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,
- a magánélethez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett nyomatékosan hangsúlyozva, hogy kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében, mivel a dohányfüst minden esetben mérgező, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke,
- elősegítve ezzel az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét,
- figyelemmel - az ellentétes érdekek megfelelő egyeztetésével - a dohánytermékek fogyasztási kultúrája fejlesztésének szükségességre, a méltányolható fogyasztási szokásokat elismerve
a következő törvényt alkotja:
(...)
9. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) hatálybalépésekor már működtetett és a (3) és (4) bekezdés szerint engedélyezett zárt légterű dohányzóhely - szivarszobaként - tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szálloda üzemeltetője, ha a szivarszobáját 2011. december 31-ét követően tovább kívánja működtetni, a Módosító Tv. hatálybalépését követő 60 napon belül kérheti ennek engedélyezését.
(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében köteles megvizsgálni, hogy a bejelentett szivarszoba az (5) és (6) bekezdésben fogalt feltételeknek megfelel-e. Ha a bejelentett szivarszoba e feltételeknek
a) nem felel meg, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba dohányzóhelyként történő kijelölését 2012. január 1-jével megtiltja,
b) megfelel, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba tovább működtetését engedélyezi.
(5) A szivarszobát felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni.
(6) A szivarszoba esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. E bekezdés alkalmazásában a légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább
a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és
b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének.

 

2010. évi XC. törvény
egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról

.

9/1993. (IV. 2.) NM rendelet
az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről

(13a) Az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló kormányrendelet szerinti, az újszülött 0–4 napos korban történő életkorhoz kötött szűrővizsgálatait az E. Alap a 7270 kódszámú „Újszülött, születési súly 2499 g felett, jelentős műtét nélkül, normális újszülött-diagnózissal” HBCs súlyszám 16 százalékával finanszírozza.

 

1982. évi 17. törvényerejű rendelet
az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

9. § (1) A születést és a halálesetet anyakönyvezés végett az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A születést szülész-nőgyógyász szakorvos, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy igazolja.
(2) Az intézetben történt születést, halálesetet az intézet vezetője jelenti be.
(3) Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be.
(4) Az intézeten kívül halálesetet az elhalttal egy lakásban élő vagy az elhalt hozzátartozója, illetőleg az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett.
(5) Hivatalból kell anyakönyvezni a születést és a halálesetet, ha bejelentésre kötelezett nincs vagy a kötelezett a bejelentést elmulasztotta. Ilyen esetben az anyakönyvvezető gondoskodik a szükséges adatok beszerzéséről.
(6) Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett idejét, valamint a gyermek nemét.
(7) Ha az anya a személyazonosságát sem a születéskor, sem annak bejelentését követő 30 napon belül nem igazolja, és a gyermeket az intézetben felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket ismeretlen szülőktől származó gyermeknek kell tekinteni.
10. § (1) A születést és a halálesetet legkésőbb az azt követő első munkanapon kell bejelenteni.
(2) A nem tervezett intézeten kívüli születést a szülő nyolc napon belül jelenti be.
15/A. § (1) A települési önkormányzat jegyzője gondoskodik arról, hogy az anyakönyvvezetőnek tárgyalásra alkalmas helyiség álljon rendelkezésére.
(3) A házasság hivatali helyiségen kívüli megkötését, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli létesítését a jegyző engedélyezi.
(6a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a (6) bekezdés szerinti eljárásban, ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.
27/A. § (8) Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem viselhetnek megegyező utónevet.
40. § 6) Külföldi felhasználás céljából diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső felülhitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint Apostille-tanúsítvánnyal kizárólag az egy évnél nem régebben kiállított anyakönyvi kivonat, valamint a 2006. március 1-jét követően bármely időpontban kiállított halotti anyakönyvi kivonat látható el.
43. § E törvényerejű rendeletnek az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLIX. törvénnyel megállapított 9. § (7) bekezdését, 15/A. § (3) bekezdését és (6a) bekezdését, 27/A. § (8) bekezdését és 40. § (6) bekezdését a 2011. június 1-jét követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

 

2011. évi XLIX. törvény
az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló
1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló
2010. évi I. törvény módosításáról


 

2011. évi L. törvény
a közterület rendjének fenntartása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról
1. § A polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgárőr a Büntető Törvénykönyvben meghatározottak szerint, tevékenysége ellátása során közfeladatot ellátó személy, aki önként vállalja a polgárőrség tevékenységében való közreműködést. Polgárőr nagykorú, büntetlen előéletű személy lehet.”
2. § A Ptv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A polgárőrség a tevékenységét csak a rendőrséggel kötött írásbeli együttműködési megállapodás alapján kezdheti meg és végezheti.
(2) A polgárőrség tevékenysége során – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl – köteles együttműködni a helyi önkormányzatokkal, az állami és önkormányzati szervekkel, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal, a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal. Az együttműködés tartalmát a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik.
(3) Az együttműködés különösen a tevékenységek közös ellátását, a szakmai tevékenység segítését, a kölcsönös tájékoztatást, a tevékenység összehangolását, valamint a képzési programokban való részvétel elősegítését jelenti. A rendőrséggel kötött írásbeli együttműködési megállapodás tartalmazza a közös feladatok ellátásának rendjét, valamint a polgárőrség tevékenysége ellátásáról, annak körülményeiről a rendőrségnek nyújtandó tájékoztatás módját és tartalmát is.
(4) Az együttműködő szervekkel történő közös feladat- vagy szolgálatellátás esetén a polgárőr tevékenysége különösen a felvilágosításra, tájékoztatásra, meghatározott eseményen részvételre, helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre, objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá az eljáró szerv tevékenységének támogatására és segítésére terjedhet ki.”
3. § A Ptv. 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A polgárőr kizárólag helyi polgárőr szervezet tagjaként járhat el. A polgárőr e minőségét köteles igazolni.
(2) A helyi polgárőr szervezet tagja – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a helyi polgárőr szervezet működési területén láthatja el az e törvényben meghatározott tevékenységét.
(3) A helyi polgárőr szervezet működési területe annak a településnek, a fővárosban fővárosi kerületnek a közigazgatási területe, amelyet a helyi polgárőr szervezet székhelyeként jelölt meg.
(4) A helyi polgárőr szervezet a működési területén kívül akkor járhat el, ha ezt a rendőrséggel, a katasztrófavédelemmel, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervével, a környezet- és természetvédelmi szervekkel, a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságokkal vagy a mezei és természetvédelmi őrszolgálatokkal kötött írásbeli együttműködési megállapodás rögzíti.
(5) Ha a rendőrség a helyi polgárőr szervezet működési területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, annak ideje alatt a helyi polgárőr szervezet a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel.”
4. § (1) A Ptv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A polgárőr a tevékenysége során nem viselhet olyan formaruhát, amely rendvédelmi szerv vagy más hatóság tagjának egyenruhájához való hasonlósága miatt megtévesztésre alkalmas vagy amelynek a viselése jogszabályba ütközik. A polgárőr hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rendfokozati jelzést nem használhat, gépjárművén csak a polgárőrség feliratot helyezheti el.”
(2) A Ptv. 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A polgárőr gázspray-t tarthat magánál és használhat.”
5. § A Ptv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Július első szombatja országos polgárőrnap, a polgárőrök védőszentje Szent László.”
6. § A szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) a következő 142/B. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
„A polgárőr tevékenység szabálytalan ellátása
142/B. § (1) Ha a polgárőr a polgárőrségről szóló törvény rendelkezéseinek megszegésével látja el a polgárőrség törvényben meghatározott feladatait, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”
7. § Az Sztv. a következő 142/C. §-sal és azt megelőző alcímmel egészül ki:
„Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése
142/C. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság határkörébe tartozik.”
8. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ha a polgárőrség és a rendőrség között a Ptv. 2. § (1) bekezdése szerinti írásbeli megállapodás megkötésére e törvény hatálybalépéséig még nem kerül sor, a polgárőr szervezet a megállapodást az e törvény hatálybalépését követő 30. napig kezdeményezheti.
(3) Hatályát veszti az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 10/C–10/D. §-a és az azokat megelőző alcímek.

 

289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet
a lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról

1. § l) jogosultsági időszak: a 2009. január 1-je és 2011. augusztus 31-e közötti időszak;
m) elszámolási időszak: havonta elszámolási céllal végzett fogyasztás-megállapítás (leolvasás) esetén a 2008. december 31-én vagy azt közvetlenül megelőzően történő leolvasástól a 2011. augusztus 31-én történő vagy az azt követő első leolvasás közötti időszak; évente egyszer végzett elszámolási célú fogyasztás-megállapítás (leolvasás) esetén az évente elvégzett leolvasási időpontok közötti időszak;
3. § (1) A gázfogyasztás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege
a) 0,771 Ft/MJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét;
b) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,
ba) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,556 Ft/MJ,
bb) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,278 Ft/MJ;
c) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,
ca) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,238 Ft/MJ,
cb) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ;
d) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét,
da) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0,018 Ft/MJ,
db) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/MJ.
(2) A távhőfelhasználás esetében a támogatás fajlagos bruttó összege
a) 1767 Ft/GJ, ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét;
b) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét, de nem haladja meg annak két és félszeresét,
ba) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 1377 Ft/GJ,
bb) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 688,5 Ft/GJ;
c) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum két és félszeresét, de nem haladja meg annak háromszorosát,
ca) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 783 Ft/GJ,
cb) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/GJ;
d) ha a háztartásban az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum háromszorosát, de nem haladja meg annak három és félszeresét,
da) a jogosultsági időszak 2010. április 30-áig terjedő részidőszaka vonatkozásában 399 Ft/GJ,
db) a jogosultsági időszak 2010. május 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszaka vonatkozásában 0 Ft/GJ.
(3) Gázfogyasztás esetén a támogatás
a) a jogosultsági időszak 2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig terjedő részidőszakában legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ,
b) a jogosultsági időszak 2010. január 1-jétől 2010. december 31-éig terjedő részidőszakában legfeljebb 68 000 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 136 000 MJ
c) a jogosultsági időszak 2011. január 1-jétől 2011. augusztus 31-éig terjedő részidőszakában legfeljebb 47 600 MJ, nagycsaládos háztartás esetében legfeljebb 95 200 MJ
hőmennyiségre jár.
11. § (11) A lakossági vezetékes gázfogyasztás és távhőfelhasználás szociális támogatásáról szóló 289/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 85/2011. (V. 26.) Korm. rendelettel megállapított 1. § l) és m) pontjában, 3. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és d) pont db) alpontjában, 3. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában, c) pont cb) alpontjában és d) pont db) alpontjában, valamint 3. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat a 2011. április 30-án fennálló támogatási jogosultságokra új határozat meghozatala, illetve a határozat módosítása nélkül, 2011. április 30-ára visszamenőlegesen alkalmazni kell.

 

17/2004. (V. 20.) OM rendelet
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról

 

.

 2011. április

 

28/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet
a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó árszabások megállapításáról


19/2010. (XII. 3.) NFM rendelet
az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről

 

55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet
a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól


2010. évi CXXX. törvény
a jogalkotásról

 

65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet
az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről

 

16/2011. (IV. 15.) NGM rendelet
a megyei munkaügyi központok illetékességéről, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély megállapításához szükséges igazolólapról szóló 34/2009. (XII. 30.) SZMM rendelet módosításáról

 

18/2011. (IV. 19.) NGM rendelet
a vámmentes vámkezelésre jogosultak köréről

 

218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet
az egyes szabálysértésekről

Együttműködési kötelezettség megszegése polgárőr tevékenység ellátása során
10/C. § (1) Ha a polgárőr a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény 2. §-ában meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül látja el a polgárőrség törvényben meghatározott feladatait, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése
10/D. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

 

15/2011. (IV. 22.) BM rendelet
az önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítése 2011. évi támogatásának rendjéről

 

50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet
az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő „Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot” fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról

 

Magyarország Alaptörvénye

45/2005. (VI. 23.) GKM rendelet
a közúti közlekedéssel kapcsolatos egyes bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről

 

79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól

 

2011. március

 

19/2011. (III. 2.) Korm. rendelet
a 2011. évi igazgatási szünetről

A Kormány a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 64. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében és a 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.) 1. §-ában meghatározott szervekre és az ott foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre, munkavállalóra, szakmai vezetőre, továbbá az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíróra és ügyészre terjed ki.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki azokra a szervekre, amelyek a 2011. évi népszámlálásról szóló 2009. évi CXXXIX. törvényben foglaltak előkészítésében és végrehajtásában érintettek.
2. § A Kormány az igazgatási szünetet 2011. július 18-tól augusztus 21-ig, valamint 2011. december 23-tól 2012. január 6-ig terjedő időszakra határozza meg.
3. § (1) A 2. §-ban meghatározott igazgatási szünet teljes időszaka alatt az alapszabadság terhére az alábbi mértékű szabadságot kell kiadnia a munkáltatónak:
a) a kormánytisztviselő esetében 15 munkanap;
b) a kormányzati ügykezelő esetében 12 munkanap;
c) a Ktjv. hatálya alá tartozó munkáltatónál foglalkoztatott munkavállaló esetében 12 munkanap;
d) az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró és ügyész esetében 18 munkanap.
(2) A 2. §-ban meghatározott időszakban - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a szakmai vezető számára legfeljebb 24 munkanap adható ki.
(3) A 2. §-ban meghatározott igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.
(4) A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.
4. § Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.
5. § A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 41/A. § (9) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét.
6. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba.

 

21/2011. (III. 2.) Korm. rendelet
a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerződéses állományúak baleseti járadéka megállapításának rendjéről

 

2010. évi CLIV. törvény
a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról

1. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfólióját képező eszközöket a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni, azzal, hogy ha valamely eszköz átadása a külön jogszabályban meghatározott határidőig nem lehetséges, akkor az eszköz értékét pénzben kell átadni.
6. § A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli ütemezéséről, és rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § szerinti felhasználásáról.
7. § Az Alap vagyonát képező eszközökből származó bevételt
a) a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni,
b) az államadósság csökkentésére kell fordítani,
c) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépett pénztártag természetes személyeket megillető, az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsk) pontja szerinti visszalépő tagi kifizetésekre kell fordítani,
d) a beazonosított függő tételek miatti visszafizetésekre kell fordítani.
9. § (1) Az Alap vagyonát képező eszközök kezelését és értékesítését a Testület rendelkezései alapján az ÁKK végzi.
(2) Az Alap a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat térítésmentesen átadja a magyar államnak, amelyeket az átadást követően be kell vonni, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.
10. § (1) Az Alap évente május 31-ig pénzügyi beszámolót készít az Országgyűlés számára az Alap előző évi tevékenységéről, gazdálkodásáról és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A pénzügyi beszámolót nyilvánosságra kell hozni.
11. § (1) Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az Alap részére átadott, az 1. §-ban meghatározott, a pénztártag portfólióját képező eszközök, és azok átadásának ellenőrzését a kormányzati ellenőrzési szerv végzi.

 

23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól

2. § (1) E rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK (2005. szeptember 20.) tanácsi rendeletben (a továbbiakban: R.) meghatározott I. tengely keretében az alábbi célok megvalósítására vehető igénybe támogatás:
o) nem mezőgazdasági területek erdősítése;
p) állatjóléti intézkedések.

 

 1992. évi LXVI. törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

 

1993. évi LV. törvény
a magyar állampolgárságról


23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet
a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről

 

6/2003. (III. 7.) BM rendelet
az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről

 

168/1999. (XI. 24.) Korm. rendelet
a személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról

 

32/2011. (III. 17.) Korm. rendelet
az egyes gazdálkodó szervezetek részére nyújtott 2011. évi egyedi támogatásokról, költségtérítésekről, valamint az egyéb vállalati támogatások keretében nyújtott termelési támogatásokról

 

35/2011. (III. 21.) Korm. rendelet
az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól

 

2010. évi CIV. törvény
a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól

 

1996. évi XXXI. törvény
a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról


1997. évi LXXVIII. törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről


168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról


1992. évi XXXIII. törvény
a közalkalmazottak jogállásáról

  

2011. évi XXIX. törvény
az energetikai tárgyú törvények módosításáról


2011. évi XXX. törvény
egyes közszolgálati tárgyú törvények módosításáról

 

89/2004. (V. 15.) FVM rendelet
a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról

 

2004. évi XXXIV. törvény
a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról

 

2007. évi CXXVII. törvény
az általános forgalmi adóról

271. § A 3. számú melléklet II. rész az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXV. törvénnyel megállapított 2. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XXXV. törvény hatálybalépésének napjára vagy azt követő időszakra esik.
II. rész: szolgáltatások
Sorszám    Megnevezés
1. Távhőszolgáltatás, ideértve a villamos energiáról szóló törvény alapján megújuló energiaforrásnak minősülő energiaforráson alapuló hőszolgáltatást
2. Előadóművész személyes közreműködésével
a) vendéglátás keretében, üzletben,
b) nem nyilvánosan meghirdetett családi esemény, baráti rendezvény keretében, zárt körben, vagy
c) belépődíj nélkül tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet hatálya alá nem tartozó, közösségi rendezvényeken nyújtott hangszeres élőzenei szolgáltatás.

 

30/1996. (XII. 6.) BM rendelet
a tűzvédelmi szabályzat készítéséről

3. § h) a létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályait;
i) a tevékenység helyszínét képező és 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiséget tartalmazó önálló rendeltetési egység vagy önálló rendeltetési egységen belüli, helyiségcsoport (építményrész) esetében a - kiürítési számítással vagy azzal egyenértékű módon igazolt - megengedett maximális befogadóképességet;
j) az i) pont szerinti esetekben a megengedett maximális befogadóképességnek megfelelő helyiséghasználat módját és felelősét.
4. § b) a művelődési, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi és szociális építményrészre, építményre, létesítményekre;
e) a létesítmény helyszínrajzát, szükség szerint az építmény, építményrész szintenkénti alaprajzait a tűzvédelmi szempontból fontos berendezések (eszközök), központi elzárók (kapcsolók) és a vízszerzési helyek, a kiürítési útvonalak és a 3. § i) pont szerinti esetekben a helyiségek megengedett maximális befogadóképességének megjelölésével.
(5) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában felsoroltak közösségi terein, továbbá szálláshelyeken a szobákban is el kell helyezni az épület elhagyásának lehetőségét (menekülési útvonal) tartalmazó alaprajzot és annak szöveges leírását vagy olyan kivonatát, amely az adott helyiség, épület biztonságos elhagyásának irányáról, módjáról tájékoztatást ad. A tájékoztatást a külföldiek elhelyezésére is szolgáló kereskedelmi szálláshelyeken angol és német nyelven is kötelező elhelyezni.

 

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet
az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentációk tartalmáról

VII. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti általános építésügyi szakhatósági eljáráshoz szükséges építészet-műszaki dokumentáció
a) az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész alaprajza a III. fejezet 6. pontja szerinti tartalommal, M=1:200-as méretaránynak megfelelő műszaki tartalommal,
b) metszetek a megértéshez szükséges számban, a III. fejezet 7. pontja szerinti tartalommal, M=1:100-as méretarányban,
c) műszaki leírás, az I. fejezet 8. pont b)-e) és k) alpontja szerinti tartalommal,
d) tartószerkezeti műszaki leírás, amely tartalmazza az építmény tartószerkezetének leírását, jellemzőit, így különösen:
da) a szerkezet alapvető rendszerének leírását,
db) az alkalmazott számítási modellt,
dc) a szerkezet típusát és méreteit,
e) tervezői nyilatkozat az alábbi tartalommal:
ea) a felelős tervező és szakági tervező neve, címe, jogosultsági száma,
eb) az építmény, építményrész az adott rendeltetésre megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak,
ec) a jogszabályokban meghatározottaktól eltérés engedélyezése szükséges-e,
ed) a vonatkozó nemzeti szabványtól eltérő eljárás vagy számítási módszer a szabványossal legalább egyenértékű,
ee) az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész az Étv. 31. § (2) bekezdés c)-h) pontjában meghatározott követelményeknek megfelel,
ef) az adott rendeltetéssel érintett építmény, építményrész tartalmaz-e azbesztet.

 

1/2011. (III. 30.) NEFMI rendelet
a háziorvosok indikátor alapú teljesítményértékeléséről és az orvosok gyógyszerrendelése értékelésének egyes szabályairól

 

1/2011. (III. 31.) NMHH rendelet
a frekvencialekötés és -használat díjáról

 

14/2011. (IV. 7.) NEFMI rendelet
a nyilvános haszonkölcsönzésért a szerzőt megillető díj megállapításához és felosztásához szükséges adatokról, valamint az adatszolgáltatásra kötelezett nyilvános könyvtárakról

 

2011. február

 

 

23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet
az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól

17. § (3) A (2) bekezdés szerinti támogatások esetén az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb a művelet megvalósulását követő egy éven belül megnyíló kifizetési kérelem benyújtási időszakban, de legkésőbb 2015. január 31-ig kell benyújtani. Amennyiben a művelet megvalósulását követő egy éven belül nem nyílik meg kifizetési kérelem benyújtási időszak, az utolsó kifizetési kérelmet legkésőbb abban a kifizetési időszakban - de legkésőbb 2015. január 31-ig - kell benyújtani, amely a művelet megvalósulása után elsőként nyílik meg.
25. § (8) Amennyiben az ügyfél kizárólag azért nem tudja a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül megvalósítani a műveletet, mert a művelet megvalósításához szükséges jogerős hatósági engedéllyel vagy engedélyekkel nem rendelkezik, de a megszerzésre irányuló eljárást a (2) bekezdésben szereplő határidő lejárta előtt megindította és ezt az MVH felé hitelt érdemlően a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány útján előterjesztett kérelem benyújtásával igazolja, valamint a jogerős engedély(eke)t az utolsó kifizetési kérelméhez csatolja, úgy a művelet megvalósításához szükséges jogerős hatósági engedély vagy engedélyek megszerzése tekintetében a (2) bekezdés szerinti határidőt megtartottnak kell tekinteni.
36/B. § E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet módosításáról szóló 11/2011. (II. 18.) VM rendelettel [a továbbiakban: 11/2011. (II. 18.) VM rendelet] megállapított 17. § (3) és 25. § (8) bekezdését a 11/2011. (II. 18.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

 

9/1993. (IV. 2.) NM rendelet
az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről

13. § Az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet módosításáról szóló 5/2011. (II. 28.) NEFMI rendelet 1. § (1) bekezdésével módosított 3. számú mellékletet, valamint 1. § (2) bekezdésével módosított 10. számú mellékletet a 2011. márciusi kifizetésektől kell alkalmazni.

 

2011. január

 


12/1990. (VI. 13.) IM rendelet
az alapítványok nyilvántartásának ügyviteli szabályairól

 

2/2011. (I. 14.) NGM rendelet
az álláskeresőként való nyilvántartásba vételről, valamint a nyilvántartásból való törlésről

1. § A rendelet hatálya kiterjed
a) az álláskeresőként nyilvántartásba vett, illetőleg az ilyen nyilvántartásba vételt kérő személyre, valamint
b) a fővárosi (megyei) kormányhivatal munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervére (a továbbiakban: munkaügyi központ).
2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 54. § (9) bekezdés d) pontjában meghatározott aktív munkahelykeresőnek az a személy tekinthető, aki 30 napon belül képes és kész munkába állni a kirendeltség által felajánlott megfelelő munkahelyen, vagy az önmaga által talált olyan munkahelyen, ahol a heti munkaidő eléri a legalább 16 órát.
(2) Az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1-4. alpontjaiban meghatározott feltételek fennállását a munkaügyi központ kirendeltsége különösen a nyilvántartásba vételt kérő személy nyilatkozata, továbbá az általa bemutatott iratok alapján állapítja meg.
(3) Az álláskeresőt az Flt. 54. § (14) bekezdés
1. a) pontjában meghatározott esetben az álláskereső kérelmében meghatározott időponttól, de legkorábban a törlés iránti kérelem benyújtásának napjától,
2. b) és f) pontjában meghatározott esetben a változás bekövetkezésének napjától,
3. c) pontjában meghatározott esetben az álláskereső elhalálozását követő naptól,
4. d) és e) pontjában meghatározott esetben a kötelezettség elmulasztásának napjától,
5. g) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a vállalkozói járadék folyósítási ideje lejártát követő naptól, illetve a rendszeres szociális segély megállapításának napjától,
6. h) pontjában meghatározott esetben az egészségkárosodott állapot megállapításának napjától,
7. i) pontjában meghatározott esetben az aktív korúak ellátásának megállapítása keretében a rendszeres szociális segélyre való jogosultság megállapításának napjától
kell törölni a nyilvántartásból.
(4) Ha az álláskeresőt az Flt. 54. § (14) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak alapján törölték a nyilvántartásból, újbóli nyilvántartásba vételére csak a törléstől számított 60 nap elteltével kerülhet sor.
(5) Ha más jogszabály az álláskeresőként való nyilvántartás időtartamának mértékét feltételként írja elő, ebbe az időtartamba a munkaügyi központ által támogatott képzésben történő részvétel időtartamát be kell számítani.
(6) Az Flt. 54. § (9) bekezdés f) pontjában meghatározott munkaerő-piaci programon az európai uniós forrásból megvalósuló programokat is érteni kell.
3. § Az álláskeresőnek a munkaügyi központtal való együttműködési kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos, tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült (helyi és helyközi) utazási költségeit a kirendeltség megtéríti.

 

31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelet
a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról

A változás:

3. melléklet a 31/2009. (VI. 25.) KHEM rendelethez
A rendszerhasználati díjak áralkalmazási feltételei
1.2.9. Ha a Hivatal a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 41. §-a, valamint a földgázkereskedő működésének lehetetlenülése esetén, a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében alkalmazandó eljárásról szóló 48/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 15. §-a vagy 16. §-a alapján földgázkereskedőt (a továbbiakban: végső menedékes kereskedő) jelöl ki, a végső menedékes kereskedő a kijelölő határozat közlésének hónapjától kezdődően havonta a gázévből hátralévő időszakra a kijelölő határozatban megállapított kapacitások feletti, a kijelöléssel érintett felhasználók ellátására lekötött többletkapacitásért (a továbbiakban: többletkapacitás) az éves szállítási kapacitásdíj 1/12-ed részét köteles megfizetni.
1.2.10. Ha a felhasználók ellátását a kijelölés lejártát követően más rendszerhasználó biztosítja, e rendszerhasználó a felhasználók ellátása érdekében köteles az 1.2.9. pont szerinti többletkapacitást lekötni.
1.2.11. Az 1.2.9. pont szerinti kijelölő határozatban meghatározott szállítási betáplálási pontra vonatkozó kapacitás lekötését a végső menedékes kereskedő a szállítói engedélyestől a földgázszállító vezeték másik betáplálási pontján is kérheti, ha a kérelmezett betáplálási ponton szabad kapacitás rendelkezésre áll.
1.2.12. A végső menedékes kereskedő a kijelölő határozat közlését követő hónap 20. napjáig a lekötött többletkapacitás értékét az allokált fogyasztási adatok alapján módosíthatja. A szállítói engedélyes az eddig az időpontig bekövetkezett kapacitás-túllépésre pótdíjat nem érvényesíthet akkor, ha a kapacitás-módosításra és a többletkapacitás lekötésére sor kerül.

 

3/2011. (I. 24.) MNB rendelet
a jegybanki alapkamat mértékéről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 60. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának elöntésére tekintettel a következőket rendelem el:
1. § A jegybanki alapkamat mértéke 6,00%.
2. § (1) Ez a rendelet 2011. január 25-én lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 20/2010. (XII. 20.) MNB rendelet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2011-01-31 09:53




Új hozzászólás

Hozzászólások Oldalanként