Pitvaros község

Rövid bemutatás

 
Településünk története
 
A falut 1470-ben említi oklevél Pythwarus néven.  A környék települései 1552-ben pusztultak el egy török hadjárat alkalmával, a következő bő 250 évben a település helyén puszta volt.
Területe 1755-től kincstári kezelésű bérföld.
 
A települést 1816-ban népesítették be újra 175 evangélikus szlovák nagylaki családdal, akik Sztattyinszki Márton zsellér és Raksányi Imre tanító vezetésével bérbe vették a pusztát a bécsi udvartól. A lakók a település körüli kisebb magaslatokon szétszórtan építették föl szegényes házaikat, ám a bécsi udvar hamarosan tervezőket küldött a faluba, akik megalkották a mai sakktáblaszerű utcahálózatot, a telepeseket pedig kényszerítették, hogy a kijelölt telkeken építkezzenek.
 
A mai község 1816-ban létesült nagylaki evangélikus szlovák zsellérekből, valamint Gömör és Hont vármegyékből érkezett telepesekből. A királyi kamarától rájuk rótt, rosszul jövedelmező dohánytermesztés megtagadása után, 1843-ban területének kétharmadát elvették, s ott két új falut alapítottak: a mai Csanádalbertit és Ambrózfalvát. Munkát keresni - tavasztól őszig - a Dunántúlra, a Felvidékre is eljártak.  Pitvaros történetében a második világháborúig a szlovák nemzetiség volt a meghatározó. Az 1944-45-ös háború után földeket kaptak az itt élők, és ráadásul nyelvük és kultúrájuk fejlesztésére nyílott lehetőség. 1947-ben azonban az itt élő szlovákság egy része engedve annak az agitációnak, amely alapján Pitvaros települését elhagyva a jelenlegi Felvidékre /Szlovákia/ települtek át jobb lehetőség ígérvényének reményében. Gútáról - a Benes dekrétum alapján a magyarok háborús bűnösnek kikiáltattak, és ezért  cseh területre, illetve Magyarország területére deportálódtak, kényszer áttelepültettek. A magyarság tragédiáját jelentette. Pitvarosra csehszlovák agitátorok érkeztek, akik a szlovák lakosság kétharmadát rávették az útra, a kivándorlókat a Felvidékről kitelepített magyarok csak részben tudták pótolni. A beköltözők főleg Gútáról érkeztek. 1947-ben a település népessége 700 fővel esett vissza. Az első szerelvény, amely a felvidéki magyarokat hozta 1947. június 2-án délután gördült be a Pitvarosi állomásra.
 
Az első telepesek után heteken át érkeztek az újabb és újabb szerelvények, s a magyarok keserűen vették birtokukba a nekik kiosztott lényegesen sanyarúbb környezetet. A Pitvarosra települő magyarok jobb körülmények között éltek. Községük, Guta jelentős mezővárosnak számított, míg Pitvaros egy szegényes, nagyjából „proletár" falu volt. A telepítési kormánybiztos, Platty Gyula minisztériumi tanácsos volt. A telepítés előtt olyan szempont is lebegett, hogy a falu lélekszámát a birtokviszonyok jobb arányai miatt kb. egy harmadával csökkentsék.
 
Így mire 1948 késő őszén az utolsó Pozsonyvezekényi telepesekkel a telepítés befejeződött, kirajzolódott a község új arculata. Az addig jelentős többséget kitevő szlovákságból mindössze 600 lélek maradt, de az addigi evangélikus faluba kb. 1500 római katolikus magyarral megfordult az addigi etnikai kép is.
 
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 9%-a szlovák, 1%-a német és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
 

Örökségeink, nevezetességeink, hagyományaink
 
A falu Neobizánc stílusban épült evangélikus templomát 1882-ben szentelték föl.
A Pitvarosi evangélikus templom negyvenhárom méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló nyolc mázsás harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte 1922-ben.

Az első nagy öntudatra ébredés akkor következett be, amikor 1948. május 23-án Mindszenthy József hercegprímás Makóra érkezett a Mária-napokra. A makói Mária-nap ünnepén óriási tömeg gyűlt össze, és Mindszenthy bíboros az ünnepi ebéden tudta meg, hogy Makótól alig 26 km-re gutai magyarok telepedtek le a Csallóközből, kiket a csehszlovákok kiüldöztek szülőföldjükről. Az esztergomi érsek jól ismerte a Gútaiakat, és tudta, hogy pl. Trianon előtt a gutaiak voltak a prímási birtok bérlői. Délutánra átszervezte a programját, és kiment Pitvarosra. Itt az iskola előtt már óriási tömeg várta a bíborost. Benépesült a templommá lett Iskola. Még a folyosó is tömve volt. Valamennyien várták a hercegprímás beszédét. A bíboros arra bíztatta a magyarokat, hogy bízzanak, reméljenek és visszafognak menni régi hazájukba. Sajnos ez a gondolat meglehetősen távol volt a valóságos nemzetközi helyzet lehetőségeitől és attól a nagy játszmától, melynek a magyarság legfeljebb jelentéktelen szereplője lehetett.
 
 
Pitvarosi Puszták Tájvédelmi Körzet
 
Pitvaros természeti érték
A Pitvarosi Puszták Tájvédelmi Körzet európai jelentőségű madár élőhely a daruvonulás fontos védett területe. Kékvércse, túzok és sisakos sáska él itt. Tavasszal tömegesen virágzik a tavaszi hérics és ősszel a vetővirág és a védett őszirózsa.
. A határban nemzeti park található védett területekkel. Különleges növénytársulásai a pusztának védettek pl. a hérics. Az állatok közül a túzok, illetve több énekes és ragadozó madár. Újabban a 80 ha-os vízfelületű mesterséges tó létesítésével újabb madárvilág jelentkezett tájunkon. Külön védett madár a gyurgyalag, valamint a parti fecske, amelyek a homokbánya meredek falában fészkelnek. A termál energia hasznosításának lehetőségei Pitvarost is érintik, hiszen közvetlenül a határban 1700 mélységű és 74 fokú gázos gyógy- és ásványvíz 4 m magasba szökik. Annak hasznosítása az igen közeljövő kulcskérdése lehet. Olajkutatás alapján bíztató volt a Pitvarosi kőolajmező, de víztartalma miatt egyenlőre nincs kitermelés. Ugyanez vonatkozik a gázra is.
A természetes növénytakaró körül az ősgyep, a tavaszi hérics, a kamilla értékes és védett. Az egerésző ölyv, a vércse, a régi sas, a gólya, a parti és a füsti fecske, a gyurgyalag, a túzok védett madarak.
 

Hagyományaink, kulturális örökségeink
 
Szlovák Helytörténeti Gyűjtemény Pitvaros
Népviseletek, babák, bútorok, edények, kézimunkák, mezőgazdasági szerszámok. Ezek a tárgyak a szlovák kultúrát mutatja be. A település rendelkezik történelme alapján is hagyományokkal. Több családi házban fellelhető a szövőszék, melyet néhányan még ma is használnak. Gyűjtemény id. Tószegi Gyulánénál található. A nép hímzések, szőttesek és varrottasok tárházát szeretné megteremteni a település az összegyűjtött anyagokból, valamint az említett Tószegi Gyuláné a lakásában található értékes hagyomány. Egy felújított falusi ház Szuda Mihály tulajdonában van, melynek szerkezete és belső berendezése az őshagyományokon alapszik.
 
Hagyományként kezeli a település a Falunapot a Pitvarosi búcsúval, amelyet augusztusban a Mária naphoz legközelebb eső szombat, illetve vasárnapon ünneplünk. A hagyományőrzést a szlovák és a nyugdíjas klub folytat, a szlovák klub nyelvápolást, a tollfosztást és azon népi ételeket fogyasztanak. A nyugdíjas klub elsősorban éneklésével ápolja a hagyományt.
A településen fellelhető még napsugaras homlokzatú ház, nádtető, gémeskút, és vert falú ház.
 
 
Napjainkban
 
A településünk rendelkezik címerrel, zászlóval, emléktáblával és különleges pecsét. Tájház építménye jelenleg is felújítás alatt áll. Ez evangélikus temploma nagyon jelentős felújításra szorul, 110 éves. Jelentős építménye a közszolgálatú feladatot ellátó építményeken kívül az ifjúsági ház, a teleház, a szabadidő park, a sportcsarnok, valamint a Petőfi tér esti fénnyel ellátott kézilabda pályája és kopjafája. Rekreációs területe a közeljövőben a falu nyugati területén található legelő és tó, valamint a víztározó és környéke.
 
A közösségi színtér berkein belül havonta egyszer ingyenesen látogatható mozi, a Teleház naponta 8 órától 20 óráig, a sportlétesítmény 16-20 óráig, a könyvtár vasárnap kivételével tart nyitva. Rendelkezünk az önkormányzat tulajdonában lévő kábel TV-vel és internethálózattal, mellyel a digitális műsorszórást is tudjuk biztosítani.
 
A vízi sport lehetősége megnyílik, ha állandó vízfelülettel rendelkezhet a 80 ha-os víztározó, amelyben horgászni lehet és további vízi sportokra kínál lehetőséget. A lovassportot kedvelők magán ellátásban Szász Attila, aki Magyarország legeredményesebb lovasa, nyújt lehetőséget. Kiépítése e szolgáltatásnak most van folyamatban. A Petőfi Vadásztársaság vadkacsa, fácán, őz vadászatára kínál lehetőséget. A Pitvarosi sportegyesület megyei bajnokságban szerepelve kínál minden második vasárnap labdarúgást kedvelőknek élményt.
 
Évente rendezvények keretében kerül sor majális, zeneiskolai hangverseny, farsangi bál, jótékonysági bál, Falunap, Pitvarosi búcsú megtartására. Teremlabdarúgó és a jövőben kosárlabda, valamint 10 napon át gazdaestékre, nemzetiségi nap megtartására, nyugdíjas klubtalálkozóra, illetve családi nap keretében mozgásra, sportolásra, jelenlegi lehetőségek. További építése folyamatban van.
 
A település rendelkezik általános iskolával, óvodával és zeneiskolákkal. Az egészségügyi ellátás területén háziorvos, védőnői, fogorvosi, anya- és csecsemőgondozói, idősek hétközi ellátása történik. A település infrastrukturális ellátottsága területén: nem tökéletes minőségű ivóvíz, portalanított kövesutak, telefonhálózat kínálati piaccal, villanyos áram, az egész települést behálózó gázhálózattal rendelkezik. Hiányzik, de megtervezett, pályázati szakaszban van a szennyvíz kérdésének megoldása. A hulladék elszállítása szervezett keretek között megoldott. A településen jelenleg több élelmiszer bolt működik. Kocsma,  egy műszaki és gazdabolt, és egy ajándék és édesség bolt működik. Temetői szolgáltatást a Rekviem telephely biztosít.  A településen működik 16 civil szerveződés. A település rendelkezik Gúta városával élő kapcsolattal. Kiépülőben van román és vajdasági, illetve Nyugat európai kapcsolat.
 
A jó minőségű termőtalajon búzát, kukoricát, árpát, cukorrépát, hagymát, zöldségfélét, köményt, koriandert, fénymagot, napraforgót, repcét termelnek.
Állattenyésztésben viszonylag kevés szarvasmarha, sertés és baromfi ágazatok élők, szórványban juh tenyészet.
 
Némi munkalehetőségeket helyben a mezőgazdaság, oktatás, egészségügy, a hivatal mellett egyéni vállalkozásban a növénytermesztés, aszalás és kereskedelem biztosít megélhetési forrást. A település közelében Mezőhegyesen ipari park építése indult el. Ugyancsak 30 km-en belül létesült a Makói Ipari Park. A településen ezen kívül egy inkubációs rendszerben működik szolgáltató létesítmény van. Vállalkozó övezettel rendelkező település Pitvaros. A vállalkozók részére különleges kedvezmények illeti meg a kezdő vállalkozókat. Minimális a vállalkozói adóteher is. Rendelkezünk, megvásárolható lakóépülettel, illetve beépíthető portákkal, amelynek értékei alacsonyak. Az építési telkek árai m2-re számoltan 50-100 Ft-ig terjednek jelenleg.
 
A lakóépületeket tekintve kerttel együtt, melynek nagysága 500 négyszögöl átlag, meg lehet szerezni az épület milyenségétől függően 5-600 e Ft-tól.
 
A munkabérek minimálbértől a bértáblák alsó határain életkor, illetve letöltött szolgálati idő függvényében. Kiemelt munkabér szempontjából nem tudunk említést tenni.
Autóbusz közlekedése a településnek jónak mondható, mind Szeged, Makó, Orosháza, Békéscsaba, Gyula, Tótkomlós, Mezőhegyes, Csanádpalota irányokban.
 
A település rendelkezik távlati fejlesztési koncepcióval.
 Az infrastrukturális fejlesztés területén elsősorban a megtérülő beruházásokra koncentrálunk. Kiemelt fejlesztési terület a klímavédelmi és alternatív energiákat hasznosító beruházások. Eredményeink megkérdőjelezhetetlenek. Megvalósított beruházásainknak köszönhetően elnyertük a Klímasztár 2013 díjat.
 
A szabadidő központban lehetőség kínálkozik táborozásra, hiszen biztosítható a szállás, az étkezés és a program is. Szálláshely, szálloda tőlünk 4 km-re biztosított, de 2011-től Pitvaroson is van magánpanzió.
 
A településen működő egyesületek, szervezetek közül a nyugdíjas klub, szlovák klub, a Provita Segítő Szolgálat, az egyházak, a vadásztársaság, a sportkör, a polgárőrség, rendőrség.
A nehéz és szomorú kezdetektől eltekintve mára talán minden adott, hogy egy Európai színvonalon működő kistelepülés legyünk, a lehetőségeinkhez mérten.


2003-05-30 10:47