A tények az új közfoglalkoztatási programról
2011. 01. 06. csütörtök 18:13
Az új közfoglalkoztatási program a szocialista kormány pazarló, átláthatatlan, a statisztikákat szépíteni akaró, de a munkaerőpiaci helyzeten semmit sem javító gyakorlatát váltja fel. A rendszer átalakításának célja, hogy a hatékonyabb tervezés és pénzfelhasználás eredményeként a korábbinál több munkavállaló közfoglalkoztatásba történő bevonására legyen lehetőség. Míg a szocialista kormány idején 100 ezer ember dolgozott a közfoglalkoztatásban, miközben 170 ezer érintettet meg sem szólítottak, a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja 200 ezer fő bevonására teremt lehetőséget.
Nem igaz, hogy olyan új közfoglalkoztatási rendszer jött volna létre, amelynek eredményképpen a napokban százezer közcélú és közhasznú foglalkoztatottnak mondanak fel az önkormányzatok, hiszen a rendszer működésének folyamatossága biztosított.
2011-ben közfoglalkoztatásra 64 milliárd Ft, szociális ellátásokra 88,5 milliárd Ft jut a költségvetésből. E két előirányzat összege – 2011-ben összesen 152,5 milliárd Ft – 30%-kal több mint az előző kormány által e célokra 2010-re tervezett 117 milliárd Ft. Ebből következik, hogy tudatos csúsztatás az MSZP állítása, amely szerint a kormány a 2011-es költségvetésben a 2010-es 117 milliárd forintról 64 milliárd forintra csökkentette a közfoglalkoztatásra szánt állami támogatást.
Az állami eszközökkel létrehozott munkahelyek biztosítása a foglalkoztatási feszültségek kezelésének azonban csak átmeneti formája lehet. Hosszabb távon azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon többé senkinek ne legyen célja életvitelszerűen segélyekből élni, hanem mindenki járuljon hozzá saját munkaerejével, az általa elvégzett értékteremtő munkával a szociális ellátások fedezetét biztosító közösség boldogulásához.
A kormány alapvetően a piaci foglalkoztatás feltételeinek megteremtésében látja a foglalkoztatás-bővítés hosszú távú lehetőségét, miközben fontosnak tartja a közfoglalkoztatás rendszerének minél hatékonyabb megvalósítását és fejlesztését. Ehhez több érintett tárca bevonásával középtávú koncepció készül. 

Már két hónap tartozás után kikapcsolhatják a gázt és az áramot
Márciustól a szolgáltatók tartozás esetén 30 nappal korábban kikapcsolhatják a gázt és az áramot. A lakossági ügyfelek esetében a számla lejárta után még két hónap, míg a védett fogyasztóknál három hónap haladék jár.
A visszakapcsolás költsége tízezer forintos nagyságrendű, de ha gáz esetén nem engedik be a szakembert, és az utcai csonkot kell levágnia, akkor már közel 200.000 forint extra költséggel juthatunk újra fűtéshez.
Az átlagos vélekedéssel szemben – a szolgáltatók legalábbis így tudják – télen is minden fogyasztót ki lehet kapcsolni.

2011. január

Zarándoklat indulhat az adóhivatalhoz
2011. január 31. 06:00, Magyar Nemzet
Tavasszal akár tízezrével hívhatja be az adóhivatal a bevallásukat elrontókat. Az ok az Oszkó Péter előző pénzügyminiszterhez kötődő szuperbruttósítás.
Jelentős summát spórolt meg idén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adóbevallási nyomtatványokon. A hatóság ugyanis – tavalyhoz képest – kevesebb polgárnak küldött postán iratcsomagot, s az esetek többségében a borítékok is vékonyabbak voltak. A megtakarítás jelentős összeget tett ki: a papírárura és a postaköltségre a NAV több mint hatszázmillió forinttal kisebb összeget fordított. A részletekről a hivatal bevallási főosztályvezetőjét kérdezte a Magyar Nemzet. Kriskó Csaba elmondta, hogy a tavalyinál kétszázezerrel kevesebb bevallási csomagot küldtek postán a polgároknak. Idén az az 1,1 millió ember kapott nyomtatványt és kitöltési útmutatót is tartalmazó küldeményt, aki tavaly is ezzel a módszerrel adott számot jövedelméről. További részletek a hétfői lapszámban.