Erre kell figyelni január 1-jétől
2010. december 28. 17:15
MNO - GB
A kormányzás eddigi féléve alatt hozott törvényeknek köszönhetően számos, a mindennapjainkat meghatározó törvény lép életbe 2011. január 1-jén. Magyarország eddigi legkedvezőbb adórendszere, a 16 százalékos arányos családi adózás kerül bevezetésre. A lakosság kétharmada számára nem változik a gáz ára, jelentős változások lépnek életbe a nyugdíjrendszerben, a családtámogatásokban, a közfoglalkoztatásban és megkezdődik Magyarország féléves EU-elnöksége.
A legfontosabb és mindenkit érintő változás, hogy 2011. január 1-jével életbe lép Magyarország eddigi legalacsonyabb, 16 százalékos adórendszere, amelynek köszönhetően mindenki keresetével arányosan adózik. Így az eddiginél jóval kevesebb adóteher terheli az eddig magasan adóztatott munkabéreket. A szabály egyszerű: aki tízszer annyit keres, az tízszer annyit adózik, és minél több gyermeket nevel valaki munka mellett, annál kevesebbet adózik.
Akár 20 százalékkal is megnőhet a fizetés
Az új adórendszer legnagyobb nyertesei azok a munkavállalók, akik gyermeket nevelnek. Számukra jelentős támogatást jelent a családi adórendszer bevezetése – bruttó keresetüktől és a gyermekek számától függően –, havi több ezer, de akár több tízezer forinttal marad több a fizetéskor a borítékban. A családi adóalap-kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint. Az intézkedés hatására egy átlagos munkabérrel rendelkező, gyermeket nevelő szülő eddigi nettó fizetésénél akár 10-20 százalékkal is többet kaphat fizetéskor, illetve a többgyermekes családok többsége teljes mértékben mentesül a személyi jövedelemadó fizetése alól.
Bezárulnak az „adózási kiskapuk”, emelkedik a minimálbér is
2011. január elsejétől az egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetésével a kamatjövedelemre háruló adó kulcsa is 20 százalékról 16 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a nyitott „adózási kiskapuk” bezárulnak: jövőre kamatadót kell fizetni a nyitott kamatperiódusú, 2006. szeptember 1-je előtt kötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-konstrukciók kamatára, valamint a 2006. szeptember 1-jét megelőzően kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó befizetés hozamára is.
2011. január 1-jétől a minimálbér havi 78 ezer forint, a garantált bérminimum havi 94 ezer forint lesz. A munkáltatók és a munkavállalók megállapodása szerint 2011-ben 4-6 százalékos az ajánlott béremelés mértéke.
Tovább maradhatnak otthon az édesanyák, kedvezőbbek lesznek a lakásvásárlás feltételei
A kormány – vállalását betartva – 2 évről 3 évre emelte a GYES időtartamát a szociális és családügyi törvények módosításával. A kormány megteremtette az örökbefogadói GYES lehetőségét, amelyet a gyermek 10 éves koráig 6 hónap időtartamra vehetnek igénybe az örökbefogadó szülők. Visszaállította a kormány azt a gyakorlatot is, hogy ha egy édesanya visszamegy dolgozni, akkor csak a részmunkaidős, heti 30 órás munkaidő mellett kapja meg a GYES-t, a nyolcórás munkaidő mellett már nem.
2011. január elsejétől a kormány az otthonteremtés elősegítése érdekében egy új kedvezményi szabályt épített be az illeték törvénybe. A rendelkezés alapján az első lakását megszerző, 35. életévét be nem töltött fiatal kérelmére az adóhatóság automatikusan legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetést biztosít a lakásvásárlást terhelő illeték megfizetésére.
Emelkednek a nyugdíjak
2011. január 1-jétől többet hoz a postás, ugyanis infláció fölött, 3,8 százalékkal emelkednek a nyugdíjak. Ugyancsak a kormány egyik fontos és teljesített vállalása, hogy 40 év munkaviszony után minden nő nyugdíjba mehet, az erről szóló törvényt december 20-án fogadta el az Országgyűlés. Az új törvény egyszerre ismeri el a nők munkában és gyermeknevelésben való helytállását.
Januártól az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult – az életkortól függetlenül – az a nő is, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. A jogosultsági időbe beleszámít a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a gyermekneveléssel szerzett szolgálati idő legfeljebb 8 évig (a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban eltöltött időszak). Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyugdíjjogosultság ideje.
A kormány a jövőbeni nyugdíjak megvédése mellett döntött
A mostani és jövőbeni nyugdíjak biztonsága érdekében 2011-ben megkezdődik a nyugdíjrendszer átalakítása. Megszűnik a kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság, és ezzel együtt a kormány megszünteti a magánnyugdíjpénztárakba történő átutalásokat. A munkavállaló választhat, hogy az állami nyugdíjrendszer tagja lesz, vagy önkéntes alapon magánnyugdíjpénztárba teljesít nyugdíjcélú befizetéseket. Ezeket kiegészítheti még önkéntes megtakarításokkal. Az intézkedés célja, hogy az állami nyugdíjalap 12 éve egyre növekvő hiányát a kormány megszüntesse, a nyugdíjjárulékok fizetését az állami nyugdíjalapba terelje, és így a mostani és jövőbeni nyugdíjasok nyugdíját megvédje. A nyugdíjjárulékból keletkező bevételeket a kormány kizárólag két célra használja fel. Az első, hogy „nyugdíjat a nyugdíjra”-elv mentén a kormány a nyugdíjjárulék származó bevételeket a nyugdíjak kifizetésére fordítja. A másik fontos cél, hogy a kormány e bevételeket az állam, a gazdaság, a lakosság terheinek csökkentése érdekében az elmúlt 8 évben elszabadult államadósság csökkentésére fordítja.
Nem lesz irracionális gázáremelés
2011. január 1-je a korábbi évektől eltérően új lesz a tekintetben is, hogy a lakosság nagy részénél egyáltalán nem emelkedik a gáz ára, 1200 köbméteres fogyasztásig a kormány fenntartja az ármoratóriumot. A 2011. január 1-jétől életbe lépő rendszerrel a kormány célja garantálni, hogy a kevésbé tehetős rétegek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok terhei ne emelkedjenek. A 2010 júniusától bevezetett ármoratórium már eddig is 15-20 százalék közötti áremeléstől kímélte meg a lakosságot. Az elmúlt 8 év után, amikor minden egyes év elején görcsbe rándulhatott a fogyasztók gyomra, az idei január némi fellélegzést adhat, ugyanis a kormány beavatkozásának, illetve az életbe lépő új sávos gázár-szabályozásnak köszönhetően a lakosság jóval védettebb az irracionális gázáremeléstől. A fogyasztók 57 százalékánál (1200 köbméter fogyasztásig) egyáltalán nem változik a gáz ára. A fogyasztók 9 százalékánál (1200-1500 köbméter között) is csupán minimális, 0,7 százalékos növekedés várható. Ebbe a két kategóriába (tehát a fogyasztók összesen 66 százalékba) esik a nyugdíjasok és az átlagos lakást fenntartó magyar családok tetemes része.
A többmilliós végkielégítések korszaka lejárt
Ahogy arról már sokat lehetett hallani, a közpénzből fizetett többmilliós végkielégítések megszűnnek és a 2005 óta kapott végkielégítésekre állami vezetők esetében 2 millió fölött, a közszféra munkavállalói esetében 3,5 millió forint felett 98 százalékos adót kell fizetni. A szigorú szabályt 2010. december 30-tól kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy az érintett munkáltatók (például költségvetési intézmények) ezentúl eleve levonják az esetleges nagy összegű végkielégítés összegéből az adót.
Három hónap alatt megkaphatják az állampolgárságot a határon túliak
2011-ben Magyarország megnyitja a lehetőséget a határon túli magyarok számára, hogy kettős állampolgárságot szerezzenek. Az Országgyűlés májusban fogadta el azt a törvénymódosítást, amellyel bevezette az egyszerűsített honosítási eljárást, amely szerint akár három hónap alatt magyar állampolgárságot kaphat a kérelmező. Az egyszerűsített honosítási eljárás január 1-jétől alkalmazandó. Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.
A magyar állampolgárságot egyéni kérelemre lehet igényelni az összes magyarországi anyakönyvvezetőnél, továbbá minden megyeszékhelyen, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal ottani igazgatóságainál és az összes külképviseleten. Az eljárás díjtalan. A kérelem benyújtásához szükség van a kérelmező anyakönyvi kivonatára – ha házasságban él, akkor az ezt igazoló okiratra is –, és csatolni kell egy olyan dokumentumot, amely igazolja, hogy a kérelmezőnek vannak magyar felmenői. (Ez lehet a magyar állampolgárságú szülő, nagyszülő, dédszülő születési anyakönyvi kivonata, valamilyen lelkipásztori, plébánosi igazolás, vagy valamilyen régről, a magyar hatóságok által kiállított okirat.) A kérelemhez mellékelni kell egy kézzel írt magyar nyelvű önéletrajzot is.
Új törvény szabályozza a hírközlést
A januártól életbe lépő új törvény hatálya kiterjed a hírportálokra, internetes újságokra is. A jogszabály meghatározza a közönség jogait és a sajtó kötelezettségeit is. A sok vitát kiváltó médiatörvénytől az Országgyűlés a közszolgálati média helyzetének javulását, a kereskedelmi szolgáltatóktól a közönség jogainak fokozottabb figyelembevételét reméli. Az új médiatörvény új szabályokat vezet be a kiskorúak és gyermekek védelmében, bevezeti pl. a hatos karikát. Szabályozza a kötelező európai tartalom mennyiségét, védi a családokat és rendelkezik a nemzeti értékek bemutatásáról.
A bővítés és a foglalkoztatás növelése lesz a legfontosabb
2011. január 1-jétől, soros elnökként Magyarország feladata lesz, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő ügyeket a 27 tagállam közös érdekeinek megfelelően alakítsa. A magyar elnökség négy prioritás mentén kíván dolgozni 2011 első félévében: növekedés és foglalkoztatás az európai szociális modell megőrzéséért; erősebb Európa; polgárbarát unió; bővítés és szomszédságpolitika.
Titkosszolgálati eszközöket is igénybe vehet az ügyészség
A kormány korrupcióellenes intézkedéseinek részeként lép életbe, hogy az ügyészség hatáskörét növelte a kormány, a hivatali bűncselekmények felderítése érdekében az ügyészség számára lehetővé tette titkosszolgálati eszközök használatát is. Továbbá az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló törvény bővítette a rendőrségről szóló törvényben meghatározott bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok körét. A kormány e feladatra a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata bázisán létrejövő Nemzeti Védelmi Szolgálatot jelöli ki. Ez a szerv végzi a kifogástalan életvitel ellenőrzését, a megbízhatósági vizsgálatot, valamint a kormányrendeletben meghatározott bűncselekmények felderítését.
Több ezer tartalékos növeli a hatékonyságot
Több mint kétezer fővel felállítják a tartalékos rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben esetleg bekövetkező katasztrófákra még nagyobb erőkkel, még hatékonyabban tudjanak reagálni – mondta Hende Csaba Győrött. A honvédség tartalékereje január 1-jétől átveszi a katonai objektumok, laktanyák őrzés-védelmét.
Rendkívüli belvízre kell számítani ezen a télen
2010. december 06., hétfő, 16:40 • Utolsó frissítés: 15 órája
Szerző: MTI
Időszakosan enyhít a helyzeten a hétvégi lehűlés, így az elöntések nagy része le fog fagyni, de mivel a talajok már teljesen telítettek, az elkövetkező időszakban is minden további csapadék ott marad majd a területen. Az OMIT közleménye szerint a következő két napban a lehulló csapadék mennyisége a Felső-Duna vízgyűjtőjén eléri a 15-25 millimétert. Ugyanennyi várható a Zagyvától a Hernádig terjedő északi, illetve a Szamostól a Körösökig terjedő keleti vízgyűjtőkön is. Az előrejelzések szerint a legtöbb eső a Felső-Tisza és a Bodrog környékén várható. A felmelegedés miatt várható, hogy a vízgyűjtők alacsonyabb részein felhalmozódott hó elolvad, valamint az újabb esők tovább ronthatják a jelenleg kialakult árvízi és belvízi helyzetet - hangsúlyozták.
A múlt héten átlagosan húsz-negyven milliméter csapadék hullott le az ország területén, ennek hatására jelentősen megnőtt a belvízzel borított területek nagysága. Jelenleg 249 ezer hektárt borít belvíz, amiből 136 ezer hektár vetés-szántó, további mintegy 400 ezer hektár pedig vízzel teljesen átitatott, mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület. (A múlt hét közepén mintegy 168 ezer hektár állt víz alatt.) A 47 víztározóban már több mint 55 millió köbméter belvizet tárolnak. A folyókon is jelentős vízszintemelkedések kezdődtek, így 783 kilométernyi védvonalon van készültség - írták.
Belterületen 130 település védekezik, Báránd, Földes, Csökmő, Mezősas, Újiráz, Abony, Örményes, Csanádpalota, Csanytelek, Szarvas, Murony, Gyomaendrőd, Kétsoprony, Kamut, Mezőberény és Telekgerendás harmadfokú készültséggel. Külterületen 11 környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság - Budapest, Baja, Székesfehérvár, Pécs, Szombathely, Nyíregyháza, Miskolc, Debrecen, Szolnok, Szeged és Gyula - területén 65 szakaszon van érvényben belvízvédelmi készültség.
Jön a karácsony: fogyasztóvédelmi tanácsok
2010. december 06., hétfő, 15:54 • Utolsó frissítés: 16 órája
Szerző: MTI
A vásárlók mellett a kereskedőknek és szolgáltatóknak is jó tanáccsal szolgál a karácsonyi bevásárláshoz a Fogyasztóvédők Országos Egyesülete (FOE).
A vásárlóknak érdemes tájékozódniuk, hogy az eladó akkor is vállalja-e a megvásárolt termék kicserélését, ha a többi között a színe, a mérete vagy a márkája nem tetszik a megajándékozottnak. A jogszabályok nem segítik a vásárlót, ha hibátlan árut szeretne kicserélni, ilyenkor csupán a kereskedő jóindulatán múlik, hogy a bizonylattal együtt visszahozott hibátlan árut kicseréli-e másik fajtájúra, típusúra, vagy esetleg levásárolhatják az árát az üzletben - közölte az egyesület az MTI-vel.
A szokásos jótállási szabályok alapján minden kereskedőnek ki kell cserélnie a hibás árut,- ez az akciós termékekre is vonatkozik - ha a vásárláskor a vevő nem tudott a hibáról. Nem helyes az a kereskedői magatartás, amely az "akciós árut nem cserélünk" feliratként is megjeleníti. Az adott hiba miatt leértékelt termék cseréjét a vásárló nem kérheti, más olyan hiba miatt - amelyről a vásárláskor nem tudott - viszont élhet az említett jogával. A csere iránti igény a vásárlást követő három munkanapon belül a vásárlás helyén érvényesíthető, ezt a vállalkozás nem utasíthatja el, helyette felajánlva a javítást.
Egyre több kereskedő ad lehetőséget - karácsony után egy meghatározott időszakban - a nem használt termékek cseréjére, vagy az áru értékének levásárlásra. A FOE javasolja, hogy ezt a többletvállalást, illetve annak pontos tartalmát a kereskedők egyértelműen jelezzék az üzletben, illetve lehetőleg a vásárlást bizonyító dokumentumon is a fogyasztóknak. Például a blokk hátuljára írják rá, hogy cserelehetőség 2010.12.30-ig, és azt bélyegzővel hitelesítsék.
A termék hibájára vonatkozó fogyasztói reklamáció esetén a minőségi kifogásról minden esetben gondoskodjanak jegyzőkönyv felvételéről, amivel később saját érdekükben is igazolhatják a fogyasztó érdekeinek érvényesítését. Amennyiben a vásárlók könyvébe bejegyzés történik, ne felejtsenek el arra lehetőleg azonnal, de ha ez nem lehetséges, legkésőbb harminc napon belül írásban válaszolni. A fogyasztókat a megfelelő és valós információkkal kell ellátni, hogy ne téves feltevésben vásároljanak, hanem az akaratuknak megfelelő, valós információkon alapuló döntést hozhassanak.
A tulaj fizet, ha elcsúszunk a háza előtt a jégen
2010. december 06., hétfő, 12:50
Szerző: MTI
A háztulajdonos felelős azért, ha az épülete előtt húzódó járdán valaki azért szenved balesetet, mert elmulasztotta a síkosság-mentesítést, de a ház előtt parkoló autóra lezúduló hó és jég okozta károkért is neki kell helytállnia - emlékeztet a K&H Biztosító közleményében.
A biztosító emlékeztet arra, hogy a jogi felelősség nem, viszont az anyagi felelősség áthárítható. Ennek módja az, ha a ház tulajdonosa - például a társasház - olyan biztosítást köt, amelyben a biztosító vállalja az említett felelősség kockázatát.
A közlemény szerint, ha a járókelők a járdára fagyott csapadék miatt szenvednek balesetet, az ingatlantulajdonosokon hajthatják be a kárukat. A kártérítés kiterjedhet a kórházi ellátásra és a munkából kiesett napokra is. Súlyosabb esetben akár életre szóló járadékot is fizethet a tulajdonos.
A biztosító arra is felhívja a figyelmet, hogy ha autóban esik kár, akkor a tulajdonosa - megelőzve a későbbi vitát - készítsen fotót a helyszínről.
Cafetéria: kétszer annyi marad a zsebünkben jövőre
2010. december 06., hétfő, 14:35 • Szerző: hvg.hu
Bár a természetbeni juttatások fogalma 2011. január 1-jét követően megszűnik, egy részük továbbra is adható, csak adózni kell utánuk vagyoni értékként. Ilyen juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan biztosított étkezés és más hasonló szolgáltatás. Továbbá a magáncélú telefonhasználat, a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció és üzleti vendéglátás adóköteles része, a reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, amennyiben nem állapítható meg a juttatásban részesülő személyek által megszerzett bevétel összege, valamint a jogszabály alapján magánszemélyek részére ingyenesen, vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás. E juttatások után a kifizetőnek 46,04 százalékos közterhet kell fizetni - mutat rá Hegedüs Sándor az RSMDTM adópartnere.
A 2009-ben még méltán népszerű, de tavaly gyakorlatilag kiiktatott csekély értékű ajándékot – mely évente háromszor a minimálbér 10 százaléka lehet - részlegesen rehabilitálják. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándék adása új, nevesített juttatási formaként kerül bevezetésre, feltéve hogy a megajándékozott azonosító adatai a kifizető számára jóhiszemű eljárása ellenére sem ismertek.
A következő példából egyértelműen kiderül, hogy miért érdemes 2011-ben is a béren kívüli juttatások egyre bővülő lehetőségeit is beépíteni a munkavállalói ösztönző rendszerekbe.
Tételezzük fel, hogy egy munkáltató 2011-ben havi 100 ezer forintot tud egy munkavállalójának bérfejlesztésére, vagy béren kívüli juttatásainak növelésére fordítani. Amennyiben a 100 ezer forintot a munkáltató bérkifizetésre és annak járulékaira szánja, a munkavállaló nettó jövedelmét 48.389 forinttal tudja növelni. Ezzel szemben, ha a munkáltató a 100 ezer forintot béren kívüli juttatásra és annak adóterhére fordítja, akkor munkavállalóját 84.005 forint értékű juttatásban részesítheti - hangsúlyozta Hegedüs Sándor, az RSMDTM adópartnere. Az alábbi kalkulációk jól szemléltetik, hogy bérfejlesztésnél a munkavállalóra szánt pénzösszeg 51,61 százaléka, míg béren kívüli juttatásnál az elkölthető keretösszeg 19,04 százaléka morzsolódik le költségvetési befizetési kötelezettségként. Amennyiben kíváncsi jövőre mennyi maradhat Ön zsebében, számoljon az Adózóna Cafetéria 2011 kalkulátorával.
Munkabér juttatás
Összes munkáltatói költség 100 000 Ft
Munkáltatói terhek
Nyugdíjbiztosítási járulék (24%) 18 677 Ft
Egészségbiztosítási járulék (2%) 1 557 Ft
Munkaerőpiaci járulék (1%) 778 Ft
Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 1 167 Ft
Bruttó bér 77 821 Ft
Munkavállalói terhek
Nyugdíjjárulék (10%) 7 782 Ft
Egészségbiztosítási járulék (6%) 4 669 Ft
Munkaerőpiaci járulék (1,5%) 1 167 Ft
Szja (1,27 szeres összeg után 16%) 15 813 Ft
Nettó bér 48 390 Ft
Béren kívüli juttatás
Összes munkáltatói költség 100 000 Ft
Szja (1,19 szeres összeg után 16%) 15 995 Ft
A juttatás összege 84 005 Ft